KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Thor: Ragnarök

Kránicz Bence

Thor: Ragnarok – amerikai, 2017. Rendezte: Taika Waititi. Írta: Eric Pearson, Craig Kyle és Christopher Yost. Kép: Javier Aguirresarobe. Zene: Mark Mothersbaugh. Szereplők: Chris Hemsworth (Thor), Tom Hiddleston (Loki), Cate Blanchett (Hela), Tessa Thompson (Valkűr), Idris Elba (Heimdall), Mark Ruffalo (Banner). Gyártó: Marvel Studios / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 131 perc.

Számos újrakiadás és meghatott emlékezés jelent meg idén a 100 éve született, legendás képregényrajzoló, Jack Kirby tiszteletére, arra azonban nem számítottunk, hogy az évi Marvel-termés legüdítőbb darabja is az ő stílusát fogja megidézni. A Thor 3 felhőtlen bolygóközi kalandja ugyanolyan színesen és könnyedén zsonglőrködik a skandináv mitológiával és a szuperhősuniverzummal, mint Kirby első Thor-képregényei.

A többnyire tudományos-fantasztikus talajon álló szuperhősök táborában a valóságtól minden szempontból elrugaszkodott Thor nemcsak isteni hatalma miatt számít különcnek (lásd az új film visszatérő poénját arról, ki a legerősebb Bosszúálló), hanem azért is, mert igazi műfaji otthona inkább a fantasy mesei birodalma. Amíg a hasonló zsánervonzásban élő Dr. Strange feltalálja magát az ezotéria és a pszichedelikus utazások iránt határozott érdeklődést mutató modern nagyvárosban, addig az asgardi herceg akkor is bevándorló marad a földi vidéken, ha munkaerejére egyébként számot tartanak a bennszülött szuperhősök. Így voltaképpen kézenfekvő, hogy a Marvel-üzletbe kívülállóként érkezett, új-zélandi illetőségére büszke rendező, Taika Waiti (Vademberek hajszája) köpenyes-pallosos menekültparancsnokként találja ki újra Thort, aki egész népének kénytelen új hazát keresni.

A részben Kirby által ihletett, vattacukorszínekben pompázó látványvilág és a jelenlegi menekültválságra finoman utaló történet első látásra nehezen békíthető ki egymással, a bármilyen tematikát befogadó vígjáték azonban közös nevezőre hozza az alkotói szándékokat. A Ragnarök humora harsányabb, mint a cinikus egysorosokat dobáló Vasember vagy a stréber poénokat eregető Pókember filmjeié: hőseink többször közel járnak hozzá, hogy kezeslábasba bújt, remekül szórakozó filmsztárokként lepleződjenek le, ám a jópofa mellékalakok ilyenkor is kihúzzák őket a csávából. Úgy fest, a Marvelnél komikus és kozmikus között valóban csak egy betű a különbség, a kérdés tehát, hogy az ugyancsak csillagközi inváziót ígérő, harmadik Bosszúállók ismét komolykodó pátosszal fáraszt-e majd, vagy nekifutásból kiröhögi a Föld leigázására készülő, aktuális hódítót.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13481