KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szállító

Mátyás Péter

 

Luc Besson ezúttal nem bíbelődik a rendezés nehézségeivel, csak íróként és producerként jegyzi a filmet. Öt perc elteltével mégis mindenki felfedezi a kéznyomait, a téma és a stílus alapján könnyen azonosítható a mester. A szállító helye ott lesz – egy polccal alacsonyabban a Leon, a profi és a Nyikita alatt – valahol a Taxi mellett.

Frank, a Brit Hadsereg hajdani katonája most a francia tengerparton él, egy erődítményszerű luxusvillában. A helyi alvilág megrendeléseit teljesítve ismeretlen tartalmú csomagokat kézbesít. Nincsenek kérdései, nem akar többet tudni, mint amennyi a feladat elvégzéséhez szükséges. Elegáns öltözködése, udvarias modora mögött egy higgadt, mindent pontosan kiszámító profi rejtőzködik. Munkájában három elv vezérli; sose változtass a megállapodás feltételein, ne kérdezz neveket, és sose nézd meg a küldemény tartalmát. Egyszer megszegi a harmadik szabályt, és a felbontott csomagban egy vonzó, fiatal kínai lányt talál, magára haragítva ezzel az embercsempészek népes kolóniáját.

A hongkongi akciófilmes, Corey Yuan vállalta a rendezést. A jellemrajzokkal nem sokat törődött, minimálisra redukálta a párbeszédeket, csipetnyi humorral fűszerezte a pergő képeket. Itt nem szabad semmit komolyan venni, csak a látványosság számít. A fantasztikus fegyverekkel, a megkoreografált verekedésekkel, a hihetetlen autós üldözésekkel tékozló módon bánnak, lélegzetvételnyi szünetet sem engedélyezve nekünk. A hasonló zsánerű filmek szellemisége azonban végig kísért bennünket. Mintha generálszósszal öntötték volna le Besson korábbi műveit: a friss ízek eltűntek a jellegtelen egyformaságban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2053