KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Görög filmhét

N. N.

 

Görög filmhét színhelye volt szeptember 4. és 10. között a Toldi mozi. A programban Pantelisz Vulgarisz Anna eljegyzése és Kőévek, Kosztasz Ferrisz Rembetiko, Tonia Marketaki A szerelem ára, Nikosz Perakisz Csellengés és álcázás, Sztavrosz Tsziolisz Olyan hosszú távollét és Jorgosz Tszeberopulosz Váratlan szerelem című filmjét láthattuk. Nem véletlen, hogy a görög filmművészet csak az utóbbi évtizedben kezdett az európai filmkultúra egyenrangú részesévé válni: a politikai elnyomatás ideje, a polgárháború végétől a katonai diktatúra bukásáig tartó periódus alatt a társadalmi és magánéleti konfliktusokról nem lehetett nyílt és alapos elemzéseket közreadni. Ezekről a „kőévekről” számol be utólag (hiszen az ezredesek uralma alatt egy börtönsziget foglya volt) Pantelisz Vulgarisz, aki Angelopulosz és Kundurosz mellett a görög filmesek középnemzedékének legmarkánsabb képviselői közé tartozik. (A női főszereplő, Themisz Bazaka az 1985-ös velencei filmfesztiválon alakításáért különdíjat kapott.) A Rembetiko ugyancsak a múlt megismerésére tett kísérlet; Kosztasz Ferrisz egy híres rembetika-énekesnő élettörténetének keretei közt idézi fel a huszadik századi görög történelem legdrámaibb korszakait. A kapitalizálódás kezdeteit élő, századfordulós Korfu a színhelye Tonia Marketaki filmjének. Nikosz Perakisz a diktatúra egy abszurd képződményéről, a Fegyveres Erők Televíziójáról készített szatírát, személyes élményei alapján. Az Olyan hosszú távollét rendezője, Sztavrosz Tsziolisz maga is hosszú, tizenöt éves hallgatás után készítette el ötödik játékfilmjét, mely a melodrámák közhelyeit elkerülve mutatja be az emberi közöny pusztító hatalmát, a szeretet nélkül élők kommunikációképtelenségét. A filmhét programjában a görög filmművészet legfiatalabb nemzedékét a friss hangú, stilizációt, szimbolizmust szándékosan kerülő Jorgosz Tszeberopulosz képviselte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/11 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5689