KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bonbon, a kutya

Vajda Judit

Ne tévesszen meg senkit a bájos cím: a Bonbon, a kutya nem kiskutyás ifjúsági film a Bogáncs vagy a Lassie hazatér nyomdokain. A címszereplő ugyanis argentin dog, egy igazi harci eb. Kis unokahúgunk érdeklődése helyett tehát egy egészen más célcsoportnak készült a film – ám ez nem a kutyatenyésztőké vagy a kutyaviadalok közönségéé, hanem az egyszerű, kisrealista filmek kedvelőié.

Carlos Sorin műve sokáig nem csak a címével téveszt meg: a főhős, Juan Villegas (akit nem mellesleg Juan Villegas játszik) állástalan szerelő, kézzel faragott kések árusításával próbálja fenntartani magát – inkább kevesebb, mint több sikerrel. Elkeseredésében még egy állásközvetítőt is felkeres; a film azonban ezután nem a társadalmi drámák vonalát követi, hanem egészen más útra tér. Hősünk egy kisszerű, de kedves kalandját meséli el, melyet a fent említett ebnek köszönhet. A férfi egy tenyésztő özvegyétől kapja ajándékba a törzskönyvezett, fajtatiszta állatot. Amikor a sors összehozza egy kutyaszakértővel, úgy tűnik, az álmok és lehetőségek kapuja tárul fel előtte, és nagy elánnal veti bele magát a kutyakiállítások világába.

A kamera imbolygó mozgása azonban éppen annyira bizonytalan, mint hősünk, aki itt áll 52 évesen, munka nélkül, egy ronda nagy kutyával, és nem tudja még, mi lesz vele. Ezt egyébként a néző sem fogja megtudni: apró álmok és még apróbb győzelmek – mindössze ennyit látunk, és ez bőven elég.

A Bonbon, a kutya újabb darab azon remek dokumentarista játékfilmek (A pityergő teve története, Zuhanás a csöndbe) sorában, melyek az utóbbi időben érkeztek hozzánk. Újabb kisrealista munka, ahol ezúttal az argentin valóság egy darabjával szembesülhetünk – és végül még egy soványka kis happy endet is kapunk.

 

Bonbon, a kutya

El perro – argentin-spanyol, 2004. Rendezte: Carlos Sorin. Írta: Santiago Calori, Salvador Roselli, Carlos Sorin. Kép: Hugo Colace. Zene: Nicolas Sorin. Szereplők: Juan Villegas (Juan „Coco” Villegas), Walter Donado (Walter), Rosa Valsecchi (Susana), Mariela Diaz (Coco lánya), Claudina Fazzini (Claudina), Micol Estévez (Graciela). Gyártó: Romikin – Guacamole. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 97 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8209