KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Idiokrácia – Hülyék paradicsoma

Klág Dávid

Idiocracy – amerikai, 2006. Szereplők: Luke Wilson, Maya Rudolph. Rendező: Mike Judge. Forgalmazó: InterCom. 81 perc.

 

Milyen szerencse, hogy a DVD segítségével a dobozba zárt filmek is végül bemutatásra kerülhetnek. Mike Judge (Beavis & Butthead) filmjével a Twentieth Century Fox nem mostohán, hanem egyenesen gonoszul bánt: a tesztvetítések után a stúdió egy évig a fiókjában rejtegette, majd a bemutatót a legkisebb hírveréssel, hivatalos poszterek nélkül és az amerikai nagyvárosok elkerülésével ejtette csak meg, holott Judge előző filmje, az erős közepes Hivatali patkányok az Államokban olyan kultstátuszt ért el, ami garantálta volna a rajongók támogatását, így a kedvező bevételt is.

Valószínű, hogy a Fox csak a nagyobb üzleti érdekeit védte a kisebb feláldozásával: az Idiokrácia ugyanis egy bugyutának ható, de könyörtelen szatíra az ötszáz év alatt súlyosan elbrandesedő, elbutuló Egyesült Államokról, másodrendű, Woody Allen Hétalvójából már ismerős sztorival, de igazi márkák és franchise-ok felhasználásával.

Pedig a márkadominancia kifigurázása csak az egyik vaskosabb szelete a filmnek: Judge nem kíméli sem a szórakoztatóipart (2505 legjövedelmezőbb filmjét nemes egyszerűséggel Fenéknek hívják, és a szüzséje sem bonyolultabb), a politikát (az USA elnöke egy kétszeres pankrátorbajnok és pornósztár) vagy akár a jelenkori katonaságot sem, eszközeiben pedig képes úgy keverni a puhább gegeket a maró gúnnyal, hogy a kizárólag egyiket vagy másikat váró néző sem csalódik benne.

Extrák: kimaradt jelenetek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9153