KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Magasiskola

Czirják Pál

Magyar, 1970. Rendezte: Gaál István. Szereplők: Ivan Andonov, Bánffy György, Meszléry Judit. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 82 perc.

Egy fiatalember érkezik a puszta közepén álló solymásztelepre. Kezdetben lenyűgözi őt a telepiek zárt közösségét határozott kézzel vezető solymász egyénisége, elhivatottsága. Idővel azonban mindinkább felismeri a szigorú rend taszító és embertelen arcát, de mivel a változtatás lehetetlennek tűnik, végül elmenekül. A pár mondatban összefoglalható cselekmény, az adott közeg szikár ábrázolása mögött felsejlik egy további réteg is: a mindenkori diktatúrák allegóriája.

Gaál István negyedik nagyjátékfilmje, az 1970-es Magasiskola a rendező pályáját tekintve inkább magányos kísérletnek tekinthető; a korszak formai törekvései között ugyanakkor találhatunk párhuzamokat. Jancsó parabolái vagy Maár Gyula absztrakt modellt teremtő darabja, a Prés (1971) ugyanarról a politikai világrendről mondtak ítéletet, mint a Mészöly Miklós írásából született Magasiskola. És bár maga Gaál sem korábban, sem később nem forgat hasonló hangvételű filmet, sajátos módon a Sodrásban (1963) után mégis éppen ez a munkája válik legfontosabb alkotásává. Jelzi ezt a cannes-i különdíj és az a felértékelődés, amely a film utóbbi években lezajlott újraolvasása nyomán tapasztalható.

Ehhez igazodik a Filmintézet, amikor filmtörténeti sorozatában a Sodrásbant követően Gaál Istvántól másodikként ennek a műnek ad helyet. Teszi ezt azzal a szakmai gondossággal, amely a kezdetek óta jellemzi az ötvenedik lemezéhez közelítő kezdeményezést.

Extrák: ezúttal egy – Grunwalsky Ferenc és Pintér György által készített – korabeli werkfilm, továbbá Gelencsér Gábor hosszabb elemzése került a játékfilm mellé. (Mindkettő megtekinthető angol felirattal is.) Előbbi nagy érdeme, hogy a rendezői vallomás mellett a forgatás olyan egyedi pillanatait sikerült megörökítenie, amelyekről e felvételek nélkül aligha tudnánk képet alkotni. A korszak filmtörténész szakértőjének gondolatai pedig segítenek a mű és a kontextus pontosabb megértésében, az alapul szolgáló irodalmi szöveg és a mozgóképi feldolgozás viszonyának feltérképezésében, a filmnyelvi megoldások minél árnyaltabb dekódolásában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11672