KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szex, mámor, rock n’roll

Baski Sándor

Belgica – belga, 2016. Rendezte: Felix van Groeningen. Írta: Arne Sierens és Felix van Groeningen. Kép: Ruben Impens. Zene: Soulwax. Szereplők: Stef Aerts (Jo), Tom Vermeir (Frank), Stefaan De Winter (Ferre), Dominique Van Malder (Manu). Gyártó: Menuet Producties / Pyramide Productions / Topkapi Films. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 127 perc.

 

A belga Felix van Groeningen néhány felejthető és egy kiforratlan, de ígéretes produkció (Szarul állnak a dolgok) után 2012-ben, az Oscar-jelölésig jutó Alabama és Monroe-val robbant be a filmes köztudatba. Sejteni lehetett, hogy a súlyos tragédiával terhelt párkapcsolati drámát nem tudja majd következő filmjével túllicitálni – emelni a tétet gyakorlatilag lehetetlen is lett volna –, ezért bölcsen úgy döntött, meg sem próbálja.

A Szex, mámor, rock n’roll cselekménye nem élet és halál körül forog, csak a címbéli klub (Belgica), illetve az azt üzemeltető testvérpár közös történetét meséli el. Ismerős témái és konvencionálisabb felépítése ellenére ez a film jóval személyesebb, mint az Alabama és Monroe: az író-rendező apja is egy hasonló szórakozóhelyet üzemeltetett 10 éven át – a kis Felix gyakorlatilag itt serdült fel –, majd eladta egy testvérpárnak. Groeningen ezt a két periódust egyszerre örökítette meg, és ez a kor-, illetve helyismeret teszi hitelessé az amúgy kevés meglepetést tartogató sztorit. A konfliktust természetesen a két testvér habitusbéli különbsége adja: a fiatalabb Jo felelősségteljes és ambiciózus, ő az, aki a szabályok szerint játszana, családos bátyja, Frank viszont vakmerően veti bele magát az éjszakába, veszélybe sodorva ezzel az egész vállalkozást.

Korábbi filmjeihez hasonlóan Groeningen ezúttal is a színészvezetésben és a hétköznapi pillanatok feszültséggel telítésében jeleskedik leginkább, de a helyi klubélet bemutatása is autentikusnak tűnik. Az Alabama és Monroe után a zene most is kiemelt szerepet kap – a blue grass helyett itt a punktól a house-ig terjed a spektrum. Noha a 70-es évek Manchesterét nem lehet Genttel összevetni, Groeningen mégis hasonló módon állít emléket a város lüktető zenei szcénájának, mint tette azt Winterbottom a Non-stop party arcokban.

Az ország és a kor hiába más, a szex, a drogok és a rock’n’roll életérzése ugyanaz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12851