KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ütközés

Soós Tamás

Collide – angol-német, 2016. Rendezte: Eran Creevy. Írta: Eran Creevy és F. Scott Frazier. Kép: Ed Wild. Szereplők: Nicholas Hoult (Casey), Felicity Jones (Juliette), Ben Kingsley (Geran), Anthony Hopkins (Kahl). Gyártó: 42 / Automatik Entertainment / DMG Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 89 perc.

 

Egyik oldalon egy őrült, török Ali G (Ben Kingsley aktuális camp-alakításában), a másikon egy Shakespeare-től idéző drogmogul (a németként is nagyon brit Anthony Hopkins), kettejük kereszttüzében pedig a Love Story szerelmesei. A helyszín: Köln, és az észak-vesztfáliai autópályarendszer, a tét: a német drogbiznisz, plusz a veseelégtelenségben haldokló Juliette élete, akinek műtétjét barátja azzal a pénzzel fizetné ki, amit a Hagen Kahltól lopott drogokért kap Gerantól. Akciófilmnek álcázza tehát szerelmesfilmjét Eran Creevy (Shifty, Üdv a mocsokban), aki azonban elfelejti felrakni az érzelmi téteket: az egyórás, megszakítatlan autósüldözést katalizáló párkapcsolatot csak egy gyorsmontázsban összegzi, frappáns párbeszédek és eljátszható karaktermélység nélkül pedig a színészek között sem szikrázik fel a vászon. Érzelmek hiányában az Ütközés halálos iramban levezényelt autópornóvá gyorsul, ahol a csúcspontokat az egymásba hatoló verdák látványa rajzolja ki, és az nyeri el a szőke pultoslány kezét, aki tovább bírja az autós menetet. Creevy pedig majdnem olyan jól bírja, mint a túlpörgetett 21. századi akcióesztétikát meghatározó Crank, csak a Neveldine–Taylor duó túlzásból merített iróniáját CGI-mentes, Bourne-stílusú kaszkadőrmunkára cseréli, és hol hosszan egyben tartott snittel (lásd a menekülést a Hagen Kahl-raktárból), hol kreatív autós- és gyalogosüldözési koreográfiákkal teszi érdekessé a filmet, amelyben nem a kispályás drogfutár szerelmének, hanem a rendezőnek drukkolunk, hogy egészen a fináléig fenn tudja tartani a nyaktörő tempót. Ha a giccsbe fojtott szerelmi és a nonszensz felé sodort gengszterszálat nem is, ezt a kitartó és kompromisszummentes kocsizúzást lehet értékelni az Ütközésben, ebben az amatőr videók nyersességét idéző, sallangmentes B-filmben, amely kellemes egynyári kaland lehet mindazoknak, akik a Bourne-ban a politikát, a Halálos iramban-filmekben pedig a hollywoodi nagyotmondást nem kedvelték.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12885