KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kősikoly

Schubert Gusztáv

A könnyebbség kedvéért: Werner Herzog rejtelmes című opuszában a német hegyifilm nemes hagyománya folytatódik. Fellelhető benne mindaz, ami a műfaj magna chartájában, Leni Riefenstahl A kék fényében már 1932-ben felsoroltatott. Égre meredő sziklaszál tövében szerelem, halál, féltékenység. No és persze a haszonleső civilizáció, mely mindvégig ugrásra készen várja, hogy megszeplősíthesse az érintetlen természetet.

Senki ne higgye, hogy az alpinistákon gúnyolódom. Istenem, ha valaki múlhatatlan szükségét érzi, hogy 8000 méter magasban törje ki a nyakát, s nem éri be a szobalétrával, hát lelke rajta. Még azt is hajlamos volnék elhinni, hogy a hegymászás erotika, és a magamfajta szédülős csak sajnálhatja, hogy kimarad belőle. De akkor egy vérbeli hegyifilmből ennek a belül izzó hőségnek kellene megcsapnia. Herzog hegymászó hősei azonban maguk sem tudják, hogy miért epekednek a szűzi ormok után. Legfeljebb férfias virtusból. Ily csekély képzelőerővel legfeljebb meghágni lehet a hegyeket, a szenvedelmes hegymászáshoz, a kifinomult alpesi erotikához ennyi kevés. A két világhírű sportfenomén küzdelme a jeges meredéllyel és egymással ilyenformán csak annyira hoz lázba, mintha azt figyelném, ahogy két hangya küzdi föl magát egy irdatlan kókuszdióra. Az irrealizmus szerencsére ismét diadalmaskodik a rendezői szándék fölött: a két vad és unalmas akarat küzdelméből a nevető harmadik kerül ki győztesen. Egy félkegyelműnek látszó amatőr, a hegyek és Mae West szerelmese, megelőzi a magukba bódult bajnokokat. Magam ugyan Mae Westre gondolván hegymászás közben az első bivakig se jutnék föl, de ez akkor is jó és bölcs vicc: kár hogy Herzognak eszébe sem jut nevetni rajta. Te azonban, kedves néző, nézd nyugodtan komédiának e komoly német hegyifilmet: „legott mulattatni fog”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/01 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=129