KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Harc a szabadságért

Kránicz Bence

Free State of Jones – amerikai, 2016. Rendezte: Gary Ross. Szereplők: Matthew McConaughey, Gugu Mbatha-Raw, Mahershala Ali. Forgalmazó: Pro Video. 139 perc.

 

Az amerikai polgárháborúban Észak győzött, ám a populáris emlékezet számára Dél tartogatja az izgalmasabb történeteket – talán így summázható a rabszolgatartás jogával, illetve botrányával összefonódott, elsőrendűen inkább az államok függetlenségi jogairól szóló harcok utóélete. A Harc a szabadságért alkotói e kérdéshez szólnak hozzá, és bár számos hibát vétenek, mégis csak részben tehetnek róla, hogy a producerek nem az Oscar-kampány lebonyolításával, hanem a pénzügyi bukás elkönyvelésével lehettek elfoglalva a premier után.

Gary Ross író-rendező saját bevallása szerint több mint tíz éven át foglalkozott a polgárháború során önálló, bár kérészéletű „államot” alapító Newton Knight alakjával, de csak Az éhezők viadala bérmunkája után forgathatta le dédelgetett filmtervét. Knight 1862-ben, a vérontástól megcsömörlötten dezertált a déliek seregéből, maga köré gyűjtötte hozzá hasonlóan koldusszegény földijeit, és megtagadták a Konföderáció utánpótlásigényét. Semmi közük nem volt a rabszolgatartáshoz, az ültetvényeseket majdnem annyira gyűlölték, mint a szolgasorban tartott feketék. Mi több, Knight maga is afroamerikai nőt vett el, a polgárháború után pedig fegyverrel védte családját és szomszédait a Ku-Klux Klan terrorjától. Ross több fontos fekete mellékszereplőt is felvonultat, hangsúlyozva, hogy Knight az egyesült, demokratikus Amerika hőse. Árnyalt megközelítése miatt ironikus, hogy a filmet bemutatása után éppen amiatt támadták, mert afrikai hősök helyett „fehér megmentőt” helyez a középpontba.

A polgárháborús háttér, az öntörvényű déli főhős és az Észak-Dél reláción kívül kerülő közösség miatt a Harc a szabadságért leginkább A törvényenkívüli Josey Walest juttathatja eszünkbe, és Clint Eastwood remekével összehasonlítva kiütköznek Ross mozijának gyengeségei is: a játékidő előrehaladtával egyre inkább széthulló, elnyújtott cselekményvezetés és a reprezentatív történelmi filmekre jellemző heroikus sablonok bevetése, amelyek élesen elütnek a film szikár és tragikus mozzanataitól. Nem a lelkesítő szónoklatokra fogunk emlékezni, hanem az anyákra, amint némán szedik le lázadás miatt felakasztott gyerekeik testét a vén tölgyfáról.

Sajnos Gary Ross nem tudott ellenállni a Knight család kétségkívül kalandos históriájának sem, és a polgárháborús történetet bizonyos pontokon Newton unokájának mellékszálával szakítja meg, akit az ötvenes években azért fogtak perbe, mert egynyolcad afrikai létére fehér nőt merészelt eljegyezni. Hátborzongató leágazás, az igaz, de a Harc a szabadságért drámai sodrát szerencsétlenül megakasztja. Így a film elsősorban a polgárháborús témára, Matthew McConaughey sztárkarizmájára vagy a gyönyörű mississippi mocsárvidékre kíváncsi nézők figyelmébe ajánlható.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/04 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13171