KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Mark Frost: Twin Peaks titkos története

Kávé és pite nélkül

Zalán Márk

A kultikus sorozat társzerzőjének könyve.

 

Twin Peaks kapcsán már-már közhelynek számít, hogy sorozattörténeti mérföldkőnek, hivatkozási alapnak tekinthető. David Lynch és Mark Frost szériája hazánkban és világszerte is a mai napig népes rajongótáborral büszkélkedhet, ezért bemutatása óta értelemszerűen több, a sorozathoz kapcsolódó angol nyelvű kötet látott napvilágot. Magyar nyelvű olvasmányok tekintetében azonban a helyzet igencsak lehangoló, hiszen mindössze a sorozat hazai premierjével nagyjából egy időben megjelent két, a Fabula gondozásában kiadott (Ki ölte meg Laura Palmert?; Dale Cooper naplója) könyv bővítette valamelyest a Twin Peaks univerzumot. Éppen ezért örvendetes tény, hogy oly sokévnyi szünet után az Athenaeum kiadó jóvoltából, a sorozat újabb évadjának bemutatója előtt, magyarul is olvasható a Twin Peaks titkos története. Ha a hátsó fedélen található rövid ismertetőre hivatkozunk, akkor ez a könyv nem kisebb feladatot vállal, mint hogy megválaszolja az első két évad elvarratlan szálait, és megágyazzon a széria idei folytatása alapkonfliktusainak. Az olvasó számára azonban sajnos néhány oldal után hamar világossá válik, hogy nem hiánypótló kötetet tart a kezében, ugyanis hiába a hangzatos felvezetés, éppen az abban hirdetett sarkalatos elemek kifejtése marad el, és ez a könyv számos problémái közül csupán az egyik.

A színes, színvonalas külalakú kötet szerkezetét tekintve olyan, mint egy különféle, komplex témákból összeállított vastag akta, tele kivágott újságcikkekkel, fényképekkel, levelekkel, naplórészletekkel, katonai dokumentumokkal, titkos jelentésekkel, sőt magába foglalja a sorozat szereplői között nagy népszerűségnek örvendő Dupla R étterem étlapját is. Az elbeszélés három szinten halad előre: egyrészt olvashatjuk a sorozat állandó, illetve pár epizód erejéig felbukkanó szereplőinek háttértörténeteit, másrészt az aktát összegyűjtő titokzatos, magát Archivistának nevező személy jegyzeteit, harmadrészt pedig az egészet kommentáló FBI ügynök megjegyzéseit. A szövegek egészen az első, a későbbi Twin Peaks területén furcsa jelenségeket tapasztaló tizenkilencedik századi felfedezők korába repíti vissza olvasóját, ezt követően pedig részletesen olvashatók a huszadik századi amerikai történelem híresebb misztikus eseményei és összeesküvés-elméletei a szabadkőműveseken és a roswelli ufó katasztrófán át egészen a Kennedy merényletig és a Watergate-botrányig. A szövegek között akadnak kifejezetten izgalmas szakaszok, például amelyek az első felderítők expedícióinak természetfeletti tapasztalatait mesélik el, de ugyanilyen érdekfeszítőek a fiatal Andrew Packard cserkészkiránduláson szerezett rendkívül bizarr élményei is, melyeket a sorozatot jól ismerő olvasó könnyen összefüggésbe hozhat a második évad utolsó epizódjában látható Fekete Barlanggal. A könyvben azonban sajnálatos módon éppen ilyen, a sorozathoz kapcsolódó rejtelmes történetekből található kevesebb. A szövegek zöme ugyanis Twin Peaks titkainak felfedése helyett meglehetősen zavarosan, már-már követhetetlenül taglalja oldalakon keresztül földönkívüliek megfigyelését, első típusú találkozásokat, egyéb megmagyarázhatatlan észleléseket vagy politikai és katonai konspirációkat, főszerepben azzal a Doug Milforddal (Twin Peaks polgármesterének fivére), aki a sorozatban csupán néhány rövid pillanat erejéig tűnik fel, de a kötetben az események állandó, visszatérő karaktere. E szövegek böngészése közben az olvasó mintha nem is a képzeletbeli északnyugati-amerikai város rejtélyeit, hanem az X-akták háttértörténetét olvasná.

A nem ritkán unalomig ragozott irományok közé ékelődnek a szereplők múltját taglaló történetek, melyekre már itt-ott a sorozatban is utaltak, de most bővebben megismerhetjük őket. A könyv viszont itt sem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Az még hagyján, hogy a cselekmény szempontjából kulcsfontosságú karakterek, mint Bobby Briggs vagy Donna Hayward történetei szabályosan kimaradnak, ám talán még ennél is érthetetlenebb, hogy a többiekről, például Josie Packardról mesélő szövegek cselekménye, illetve az általuk papírra vetett írások (Sólyom seriff-helyettes emlékiratai) stílusa olyan szembeötlő ellentétben állnak a sorozatban megismert tetteikkel és személyiségükkel, hogy szinte a könyv szerzőjének kiléte kérdőjeleződik meg.

Twin Peaks titkainak megismeréséhez, feltárásához vagy akár a hősök jellemének gazdagításához sajnos a könyv egyik narratív szintje sem nyújt érdemi segítséget, így a sorozat iránt érdeklődő és rajongó, akárcsak Cooper ügynök a Fekete Barlangban, egyaránt tanácstalanul marad magára a rejtélyek átélésében és kifürkészésében.

 

Athenaeum, 2016.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 51-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13190