KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A csodanő

Kránicz Bence

Wonder Woman – amerikai, 2009. Rendezte: Lauren Montgomery. Forgalmazó: Warner Home Video. 73 perc.

William Moulton Marston az amerikai képregénytörténet izgalmas figurája: egyszerre volt pszichológus, író és feltaláló, de leginkább „közgondolkodó”, keleti parti értelmiségi, akinek mindenről megvolt a véleménye, oktatni és provokálni is szeretett, publikációs listájánál pedig csak az egója lehetett nagyobb. E szórakoztató férfiú a negyvenes évek elején úgy döntött, a kor villámgyorsan népszerűvé vált műfajában, a szuperhősképregényekben is leteszi a névjegyét. Wonder Woman karakterében a visszaemlékezések szerint ötvözte felesége és szeretője jellemvonásait, akikkel nem mellesleg közös háztartásban élt. Az amazonok hercegnőjeként bemutatott, zárt női közösségét elhagyva Amerika és az egész világ védelmére kelő lasszós szuperhősnő történeteivel Marston a kamaszlányok szellemi betevőjéről kívánt gondoskodni, miközben néhány elemző szerint finoman az általa jótékony hatásúnak vélt szexuális dominanciajátékokat, konkrétan a kötözős szexet (!) is népszerűsítette.

Gondoljunk bármit Marston életművéről, Wonder Woman igenis alkalmassá vált a feminista ikon szerepére, éppen ezért fájó, hogy a filmesek azóta sem tudtak méltó adaptációt készíteni kalandjaiból. A bemutatás előtt álló, élőszereplős szuperprodukció hírére kiadott 2009-es rajzfilm is csüggesztően sótlan darab, amelyben csak az antik mítoszok levegőjét árasztó jelenetek érnek valamit – Árész például úgy szabadul ki az amazonok börtönéből, hogy száz évig tartó csábítással édesgeti magához őrét. A modern világunkban bonyolódó cselekmény viszont érdektelen csihipuhiba fullad, mitikus és reális miliő pedig sehogy sem szervesülnek egymáshoz. A fantáziátlan látványvilágról nem érdemes szót ejteni, és a nemi szerepekre tett, kínálkozó megjegyzéseket is a közhelyszótárból másolhatták ki az alkotók. Akit kicsit is érdekel a figura, annak inkább a sötét hangvételű bűnügyi történeteivel nevet szerzett, de az amazonok szigetén is boldoguló Greg Rucka Wonder Woman-képregényeit ajánljuk az ismerkedéshez.

Extrák: Két kisfilm Wonder Womanről, audiokommentár, a következő DC-rajzfilm (Batman és Harley Quinn) ajánlója.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13245