KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A nőkért

Vajda Judit

Die göttliche Ordnung – német, 2017. Rendezte és írta: Petra Volpe. Kép: Judith Kaufmann. Zene: Annette Focks. Szereplők: Marie Leuenberger (Nora), Maximilian Simonischek (Hans), Rachel Braunschweig (Theresa), Sibylle Brunner (Vroni). Gyártó: Zodiac Pictures. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 96 perc.

A csillagok állása folytán Svájc hivatalos nevezése a jövő évi Oscar-gála idegen nyelvű kategóriájában témájához illő közegbe érkezett. Miközben az Egyesült Államokban Harvey Weinstein után egyre több színészről és rendezőről derül ki, hogy hatalmával visszaélve szexuálisan zaklatta beosztottjait (többségében nőket), a világ országaiban dübörög a #MeToo kampány, hazánkban pedig a színházi világ visszaélési botrányaitól hangos a sajtó, ez a film tovább árnyalja a nők egyenjogúságának helyzetét.

Petra Biondina Volpe műve a ‘68 után feltámadt szabadságvágy és szexuális forradalom által teljesen elkerült, elnyomott svájci asszonyok életét egy konkrét eseten keresztül mutatja be, és karakterei elég szerethetőek lettek ahhoz, hogy a film ne essen a didaxis csapdájába. Az 1971-ben játszódó A nőkért leginkább a Good Bye Lenin!-ére emlékeztető modorban mutatja be azt a nagybetűs Történelem részévé váló kisembert, nevezetesen egy vidéki svájci háziasszonyt, aki saját közegében miniatűr forradalmat indítva akar változást elérni abban az áldatlan állapotban, hogy a nők cselédek és szexuális tárgyak, sőt félemberek, hiszen férjük engedélye nélkül még saját sorsukba sem szólhatnak bele.

Mikor Nora rájön, hogy férje beleegyezése híján nem mehet vissza még részmunkaidőben sem dolgozni, Ibsen hősnőjéhez hasonlóan öntudatra ébred, és elkezd kampányolni a faluban a közelgő országos választások kapcsán – ahol arról készülnek szavazni (a férfiak!), hogy kiterjesszék-e a nőkre is a szavazati jogot. Volpe forgatókönyve gondoskodik róla, hogy a kissé száraznak tűnő téma megfelelő drámaisággal és izgalmas történéseken keresztül bonyolódjon, s arról sem feledkezik el, hogy a szexuális forradalmát mindenkinek saját magának is meg kell vívnia. Így lesz Nora kis lépése része egy hatalmas ugrásnak, amit nézőként egyszerre szívmelengető és felemelő követni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13474