KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A belleville-i zsaru

Varró Attila

Le flic de Belleville – francia, 2018. Rendezte: Rachid Bouchareb. Írta: Marion Doussot, Larry Gross és Rachid Bouchareb. Kép: Alain Duplantier. Zene: Éric Neveux. Szereplők: Omar Sy (Baaba), Luis Guzman (Garcia), Biyouna (Zohra), Ériq Ebouaney (Ladji), Diem Nguyen (Lin). Gyártó: Tessalit Productions / Davis Films. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 110 perc.

 

A belleville-i zsaru megszokottól ellenkező irányú remake-je, amely (látszólag) Eddie Murphy sztárcsináló kultuszfilmjét igazítja francia szájízhez, A belleville-i zsaru halálos fegyvere 2.avagy állj, mert a mamám arab címmel nem csupán közelebb állna a valósághoz és megspórolná a műsorújságoknak a rövid szinopszist (alapszituáció, főhős, antagonisták, humoros mellékszál kipipálva), de még a megcélzott műfajra is egyértelműen utalna. Omar Sy idei multikulturális buddy movie-ja – a bőséges hazai készlet helyett Bajkeverőtől Balfácánig – a hollywoodi zsaruverzióval próbálta tovább egyengetni a legnagyobb nemzeti sztár nemzetközi karrierjét. A floridai helyszín, a hispano színésztárs, a kínai barátnő és az orosz hússaláta találkozása a svédasztalnál azonban nem szól másról, mint a sok évtizedes hazai komédia-hagyományok ráerőszakolásáról a Beverly Hills-i zsarura, amely annak idején nem csak Murphy géppuskaszájának és eleven dialógusainak köszönhette időtálló sikerét, de annak az ellenállhatatlan pofátlanságnak is, amellyel kifigurázta az „osztályok nélküli társadalom” amerikai önámítását.

A veterán író-rendező Rachid Bouchareb éppen előző filmjében, a Két férfi a városban José Giovanni-börtönballada kiváló amerikanizálásában (Two Men in Town) bizonyította, milyen pontosan és gazdagon átültethető egy félévszázados banlieue-bűndráma minden társadalmi zöngéjével együtt a kortárs Egyesült Államokba. A fordított kísérlet tökéletes kudarca nem az alkotói tehetségtelenség példája, inkább azt jelzi, hogy a gall filmipar szerint a nagyvilág kizárólag a jellemkomikum-központú vígjátékaikra vevő, méghozzá minél sokszínűbb, epizódikusabb és öntörvényűbb formában, hogy még a félanalfabéta pekingi szakmunkástanulót is lekösse. Pedig a franciák mindig is lelkes mesterei voltak az amerikai bűnmeséknek, az első James M. Cain adaptációtól (Az utolsó forduló) a sorra filmesített Goodis-regényeken át a Halálos szívdobbanásig – úgy tűnik, manapság Melville helyett csak Belleville-re futja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13932