KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Az internet pszichológiája

A háló pora

Nyírő András

Patricia Wallace könyve túl gyorsan jött, s túl későn távozott.

 

1999: négy éve robbant be az Internet a köztudatba. Az egész világ megbolondult, azt hittük, hogy eljött a jövő, és minden más lesz, mint korábban. Azt hittük, hogy a nagy változáson betegre keressük magunkat. Komoly elemzők fejtegették, hogy nem baj, ha egy vállalkozás nem hoz pénzt, az a lényeg, hogy sok embert érjen el, később majd ebből lehet valahogy pénzt csinálni. Sok pénzt. 1999-ben, ebben a hangulatban jelent meg az Internet pszichológiája című könyv angolul. Akkor azt hittük, hogy az Internet mindent megváltoztat, a tudomány sem lesz olyan, mint korábban volt. Jöttek az evangélisták, a jövőlátók, és fantasztikus víziókat, szlogeneket, lózungokat hoztak. Mindenhez hozzászóltak, mindenről volt véleményük, amit kapcsolatba lehetett hozni a világhálóval. Akkoriban talán kifejezetten szakmai megközelítésnek hathatott, ha valaki az Internettel kapcsolatos könyvét csak a pszichológiai aspektusokra korlátozta.

Azóta eltelt újabb négy év. Ma már az óvodások is tudják, hogy minden vállalkozás annyira értékes, amennyi értéket termel. Az internetlufi kipukkant, a vállalkozások tönkrementek, néhány makacs túlélő nyaldossa a sebeit. Ma a világháló néhány ezer profi szolgáltatás mellett ápolatlan amatőr oldalak kusza halmaza, valaha volt ambíciók szürke, szomorú romvárosa, és a pornó fellegvára. Négy éves késéssel jelent meg magyarul ez a könyv, kár volt leporolni. A szerző, Patricia Wallace ötletszerűen sorra veszi azokat a jelenségeket, amik eszébe jutnak az Internet és a pszichológia kapcsán, és leírja a véleményét. Esszé, mondhatnánk egy kis jóindulattal. A pszichológia azonban tudomány, ahol az állítások mögött tények, kísérletek, megismételhető eredmények adják a lábjegyzetek alapjait. A pszichológus ma már ne találgasson, hogy az internetes frusztráció oka talán a lassúság, hanem vizsgáljon és közöljön eredményeket.

Talán nem véletlen, hogy kevés igazán komoly tudományos munka jelent meg eddig az Internetről. A társadalomtudománynak időre van szüksége, még ebben a felgyorsult világban is. Az emberi szokások gyorsan változnak, de akár még egy évtized tapasztalatai alapján is elhamarkodott lenne általában az Internet pszichológiájáról összefoglalót írni. Ma már talán van annyi kutatási eredmény, amire alapozva meg lehet fogalmazni néhány alátámasztható állítást. Ez persze talán unalmasabb és mindenképpen több munkával jár, mint amit Patricia Wallace a könyvére szánt. Nem méltó ez a könyv az Osiris pszichológiai sorozatába, olyan alapművek mellé, mint Eric Berne Szex a szerelemben, Leon Festinger A kognitív disszonancia elmélete vagy Mérei Ferenc Közösségek rejtett hálózata című munkája.

 

Patricia Wallace: Az internet pszichológiája, Osiris, Budapest, 2002.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2195