KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

„Vannak még mesék e világon”

Schauschitz Attila

 

„Mivel programomat hónapokra előre tervezem, sajnos nem tudok részt venni kiállításukon”, olvashatjuk a berlini Collegium Hungaricumnak szóló német nyelvű levélben, majd alatta magyarul: „Sok szívélyes üdvözlettel: Marta Eggerth Kiepura”. Az említett kiállítás 90. születésnapja alkalmából nyílt.

Ez az évforduló önmagában is elégséges indok a múlt század harmincas éveitől nemzetközi karriert befutó színész- és énekesnő bemutatására; a kiállítás ugyanakkor újabb állomása annak a sorozatnak, amellyel a Berlinben élő Königer Miklós évek óta állhatatosan idézi fel a magyar filmcsillagok jelenlétét az UFA-stúdió nevével fémjelzett német film legendás korszakában. Tágasabban értelmezve, e törekvés egy múlt század közepéig létezett és lassan talán újra kialakuló összefüggésre emlékeztet: a közép-európai szellem és művészet élő összetartozására.

Ezúttal sötétzöld bársonnyal borított paravánok kínálnak hátteret a válogatásnak a szintén berlini Werner Mohr és Königer Miklós magángyűjteményeiből, valamint a Magyar Nemzeti Filmarchívum anyagából. Egyebek mellett korabeli fényképek, képeslapok, újságkivágások, lemezek, filmplakátok, műsorfüzetek érzékeltetik a lenyűgöző pályafutást, amelyet a csodagyerekként induló, csiszolt szopránjával első sikereit a pesti operettszínpadokon arató, majd első és egyetlen magyar filmje (Csak egy kislány van a világon) után 1930-ban Kálmán Jenő által Bécsbe és Hamburgba szerződtetett, de hamarosan Berlinbe költöző, és 1938-ig több mint húsz filmet forgató, valamint 53 lemezt kiadó Eggerth Márta mondhat magáénak.

Eggerth Mártát 1938-ban érte utol legtöbb pályatársának sorsa, a kényszerű emigráció az Egyesült Államokba. Nemcsak magánéletében, de szakmailag is társra talált az ismert tenoristában, Jan Kiepurában. Vele sikerült Amerikában is folytatnia karrierjét, ami nem feltétlenül volt jellemző a tengerentúlra kényszerült magyar művészekre. Az MGM-nél forgatott két film mellett több mint ezer New York-i és chicagói fellépés jelezte ezt a Víg özvegyben; 1952-ben pedig filmvászonra került német produkcióban, A mosoly országában.

A látogatók a kiállítást kísérő vetítéseken a filmvásznon is megismerhették Eggerth Mártát. A berlini „duo-phon” zenekiadó CD-t jelentetett meg Vannak még mesék e világon címmel, az énekesnő 1931 és 33 közötti felvételeivel. Az Eggerth Márta életrajzát tartalmazó, berlini, majd New York-i életét szemléltető, filmjeit és lemezeit lexikális pontossággal felsoroló katalógust a német Friedrich Wilhelm Murnau alapítvány pénzügyi támogatása tette lehetővé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/06 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2565