KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

FIPRESCI- kollokvium Milánóban

Koltai Ágnes

 

A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (Fédération Internationale de la Presse Cinématographique) szokásos évi, milánói tanácskozásán kétnapos kollokviumot tartott a kelet-európai filmművészet lehetőségeiről. A megbeszélés és vita középpontjában a következő kérdések álltak: hogyan befolyásolja a kelet-európai filmművészet arculatát a politikai változás; a piaci viszonyok milyen hatással lesznek az eddig állami ellenőrzés alatt álló, dotációból élő filmgyártásra; a nyitottá váló kelet-európai filmpiac hogyan tud megküzdeni a nyugat-európai, s különösen az expanzív amerikai filmforgalmazókkal; kialakulnak-e koprodukciók kelet- és nyugat-európai filmgyártók között, s ha igen, milyen formában.

A FIPRESCI kelet- és nyugat-európai tagozatainak képviselői a vita bevezetéseképpen röviden ismertették országaik filmpiacát, a filmforgalmazás formáit, a hazai és külföldi filmek versenyét a közönségért. A nyugat-európai országok filmkritikusai a kelet-európai filmek fogadtatásáról, a kelet-európai filmkritikusok pedig a versenynek egyre jobban kitett filmgyártásuk pillanatnyi helyzetéről tartottak beszámolót. Az egységesülő európai filmpiac lehetőségét vázolva a kollokvium résztvevői a legélesebben a nemzeti filmművészetek eltűnésének, illetve megmaradásának kérdését vetették fel, megállapítva, hogy a kis nemzetek rendkívül veszélyeztetett helyzetbe kerülhetnek.

A tanácskozáson szó esett még a kelet-európai filmművészeti folyóiratok nehézségeiről, kommercializálódásukról és esetleges megszűnésükről. Végül felolvasták és megvitatták a szovjet filmkritikusok javaslatát, mely három pontból állt: 1. örömmel vették, hogy a nemzetközi filmfesztiválokon a FIPRESCI-zsűrikben kelet-európai filmkritikusok megfelelő számban képviseltethették magukat, s remélik, a jövőben is így lesz; 2. javasolják, hogy az európai filmmagazinok szerkesztői tartsanak tanácskozást, amit a szovjet filmkritikusok a következő évben szívesen meg is rendeznének; 3. az egykori szocialista-országok nemzeti filmfesztiváljait a FIPRESCI támogassa, vetítésekkel, tanácskozásokkal segítse. A szovjet filmkritikusok javaslatát mindenki megértéssel fogadta, abban a reményben, hogy a kiáltvány nem marad puszta papír, s hogy a kelet-európai filmművészetért valóban tudnak tenni valamit a FIPRESCI nemzeti tagozatai.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/12 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4750