KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hét kard

Géczi Zoltán

Chat gim – kínai, 2005. Rendezte: Tsui Hark. Írta: Cheung Chi-sing. Kép: Keung Kwok-man. Zene: Kawai Kenji. Szereplők: Leon Lai (Yang), Charlie Yeung (Wu), Donnie Yen (Chu), Kim So-yeon (Luzhu). Gyártó: City Glory Pictures / Film Workshop / Boram / Mandarin Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 153 perc.

A Seven Swords ékesen bizonyítja, mily botorság volt rögöt vetni Tsui Hark ereszkedni látszó karrierjére: a direktorzseni, ki spártai szigorral mérve is minimum két mérföldkövet helyezett el a tradicionális harcművészeti film zsánerének nyomvonalán, új munkájával kirakta a büszke mesterhármast. Rendezőnk ez alkalommal irodalmi alapanyagból, gondosan válogatott sztárokkal, nagy költségvetésből (18 millió USD) dolgozhatott, és nem csekélyebb vállalást tett, minthogy észhez téríti az esztétika mámortól kótyagossá vált, tömény giccs felé rohanó, ellaposodott kínai kardjátékfilmet. A casting minősége az ambícióhoz mérhető, hemzsegnek a moziban a keleti színészvilág kisistenei: a legnagyobb kardforgatót Donnie Yen játssza, oldalán áll Chia-Liang Liu, a Shaw Brothers filmek veterán sztárja, de a női fronton is csodás a lajstrom, többek közt Charlie Yeung és Zhang Jingchu kaptak fontos szerepeket. A végeredményt pedig bárki megirigyelhetné: karakteres arcok, szuggesztív figurák, fenséges fényképezés, festményszerű, mégsem túlzó díszletezés, remek harcművészeti koreográfia, száz szálon futó mitológia adja ki a Seven Swords savát-borsát. Csak a cselekményvezetés, az biceg néhol; sajnálatos módon az epikus igények keményen nekifeszültek a játékidő korlátainak, legalább 60 percnyi anyag hullott alá a vágószoba padlójára, ezért az expozíció nem nevezhető hibátlannak (remélhetőleg az eljövendő rendezői változat majd helyreteszi a dolgokat). A Seven Swords azonban torzóként is lélegzetállító kardjátékfilm-remekség, egyszerre idézi a dicső múltat, s mutat utat a kortárs alkotók számára.

Minden adott hozzá, hogy Tsui Hark új filmje a Volt egyszer egy Kínához hasonlóan nagy sorozattá növi ki magát. S hogy nem véletlen került monitorra az elcsépelt jelző, miszerint epikus igényű mű akadt horogra, annak bizonyításául álljon itt a következő: a hírek szerint a rendező összesen hét részben kívánja feltárni a kard mestereiről szóló mondafolyam mélységeit, a második epizód forgatása pedig még idén elkezdődik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8618