KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Halál a Ragadozó ellen 2.

Géczi Zoltán

Alien vs. Predator: Requiem – amerikai, 2007. Rendezte: Colin Strause és Greg Strause. Írta: Shane Salerno. Kép: Daneil Pearl. Zene: Brian Tyler. Szereplők: Steven Pasquale (Dallas), Reiko Aylesworth (Kelly), John Ortiz (Morales), Ariel Gade (Molly). Gyártó: 20th Century Fox. Forgalmazó: Intercom. Feliratos. 86 perc.

 

A kultikus franchise-ok első keresztezése 2004-ben került bemutatásra. A 60 millió dolláros befektetést csakis a rajongók mentették meg a jól megérdemelt anyagi bukástól; a fanboyok áldozatvállalási készsége a sekélyes színvonal ellenére is kifejeződésre jutott, így a Fox döntést hozott a folytatás mellett. Az AVP2-t komoly reklámhadjárat vezette be, amelynek célcsoportját újfent a rajongók tették ki: kompromisszummentes, R-kategóriás, explicit mészárszéket ígértek, amely valóra váltja a nemzetközi geekz-közösség legvadabb álmait. Utóbbi vállalást a stáb sikerrel teljesítette, de a számottevő vérmennyiségen és a kurta, alig 86 perces játékidőn túl a filmet nem sikerült további érdemekkel felruházni. A második installáció arcpirítóan ostoba fércmunka, amely csakis a CGI-technológia csökkentő költségvonzatainak, illetve az ismeretlen színészek filléres gázsijának köszönheti elkészültét. Intellektuális fedezet, művészi elképzelés, rendezői attitűd nem áll mögötte; a digitális képalkotás felől érkező direktorok gátlások nélkül nyúltak le teljes snitteket a kultikus elődfilmekből, hivatkozások és keresztutalások sokaságával terhelték meg a mozit, bízva benne, hogy a nosztalgia önmagában is elégséges lesz a box office-üdvösséghez.

A szándékolatlanul is burleszkszerű, széteső tákolmány csakis azok számára ajánlható, akik feltétel nélkül elkötelezettek az Alien- és a Predator-filmek iránt, és soha életükben nem láttak még egy tisztességesen összerakott mainstream akciófilmet. A többiek legfeljebb egy tanulsággal gazdagodhatnak, miszerint igen jótékony hatást gyakorolna a hollywoodi filmiparra, ha brutális mértékben megemelkedne a CGI-technológia ára, mert a gyártási költségek növekedése önmagában is ellehetetlenítené az ilyesféle mozgóképes gyalázatokat. A Strause testvéreknek fene nagy buzgalmukban sikerült röhejessé silányítani az eredetileg nívós Alien-produkciókat, ám az AVP2 kereskedelmi mutatóinak ismeretében kijelenthető, hogy az agyatlan ámokfutás immáron befejeződött, a crossover franchise bebukott, további katasztrófák nem fenyegetnek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9285