KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Marcela

Margitházi Beja

Marcela − cseh, 2006. Rendezte: Helena Trestikova. Kép: Vlastimil Hamernik, Jan Malír. Szereplők: Marcela Haverlandova, Ivana Haverlandova, Jiri Haverland. Gyártó: Negativ. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 82 perc.

 

Amikor Helena Trestikova 1980-ban hat házaspár életét elkezdte filmezni, még nem sejtette, hogy ajándékba megkapja egy hetedik dokumentumfilm lehetőségét is. A 26 éven át követett sorsokról a cseh televízióban is sikerrel futó Marriage Stories (Házastárs történetek) sorozat mellett fokozatosan fejlődött önálló projektté az alig egy év után elvált Marcela életének „filmje”, amelynek forgatókönyvét a továbbiakban kudarcok sorozata és egy váratlan tragikus esemény alakította. A country-zenéért és lovakért rajongó, vágyait és világlátását tekintve igen egyszerű és átlagos prágai fiatalasszonnyal a továbbiakban ugyanis olyan dolgok történtek, melyek jócskán meghaladják egy egyszerű és átlagos fiatalasszony tűréshatárát.

A filmnek így jóformán csak rögzítenie kell a reflexiókat, és Trestikova empatikusan, de következetesen a háttérben maradva dokumentál: minden fontos fordulat után meglátogatja szereplőjét, kérdez, ha az nyílni látszik, és hallgat, ha annak érezhetően elfogynak a szavai. Nem is kell sokkal többet tennie, mivel a long-term dokukban (lásd a Michael Apted által 1970-ben átvett és a mai napig folytatott, néhány angol gyerek életét hét évente filmező Up-sorozatot) az idő amúgy is látványosan múlik. A Marcelában mindennek a banális (a 80-as évek horgolt gyermeksapkái és dauer-divatja vagy a 90-es évek baseballsapka- és hátizsák-őrülete) és megrendítő oldala egyaránt megmutatkozik: bár hősnőnk vágyai (lakás, társ) majd két évtizeden át változatlanok, a szemünk előtt, snittről snittre kopik ki a naivitás, a dohányzástól érdesedik a hangszín, a szülésektől és otthonüléstől megereszkedik a test. A többi már Trestikova arányérzékén múlik, ő pedig láthatóan nem csak ahhoz ért, hogy jókor jó helyen álljon a kamerájával, hanem ahhoz is, hogy mikor kell kikapcsolnia azt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9708