KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az áruló

Alföldi Nóra

Traitor – amerikai, 2008. Rendezte: Jeffrey Nachmanoff. Szereplők: Don Cheadle, Guy Pearce, Saïd Taghmaoui. Forgalmazó: Budapest Film 114 perc.

 

Az iszlám és a nyugati világ konfliktusa különösen frusztráló dolog lehet Hollywood számára, mert ugyan a néhol hisztérikus méreteket öltő terror-fenyegetettség multiplex vászonért kiált, de soha nem volt ennyire problematikusan megrajzolható, a mítoszgyár sémáiba nehezen begyömöszölhető ellensége Amerikának. A politikai korrektség jegyében nem lenne szép dolog habzószájú, hátizsákot detonátorral kiegészítő szögletes antagonistát skiccelni egy masszív zsánerfilmbe – a világnézeti különbségekkel illik óvatosan bánni, pláne, ha a másik oldalnak bonyolult, a nyugati normákat alapból megtagadó ideológiája van, amiért az életét is képes feláldozni.

Az ezúttal forgatókönyvírói–produceri szerepben tetszelgő Steve Martin és derék bérmunkás rendezője, Jeffrey Nachmanoff kézenfekvő megoldást talált a problémára. Tüchtig kémfilmjük főhőse egy muzulmán identitású kettősügynök, aki feltétlenül a jó oldalon áll, azaz elsősorban saját makulátlan erkölcseinek híve. Iszlám fundamentalistaként emberáldozatok nélkül robbant, az FBI fedezékében a vallását eláruló terroristákat golyózza ki. Samir Horn a 9/11 ügynöke: rendet tesz a sematikusan gondolkodók fejében, és alázatosan odacsap az antagonistáknak – az Álomgyár így igényt tarthat szolgálataira.

A hangvétel komoly, de különösen szimpatikus, hogy semmi sincs túllihegve, körülményeskedésnek nyoma se. Nachmanoff gyorsan osztja a lapokat, rutinosan építi és oltja ki a feszültséget, a legdivatosabb Tony Scott-stílben pörgeti a képeket, semlegesítve ezzel az esetleges patetikus túlkapásokat. Mindezek következtében az ideológiai háttér puszta felületi elemmé, a film pedig kellemesen átlagos erőhatású produkcióvá alakul: politikus-alkatú fogyasztónak kényelmesen elnagyolt akciómuri; a kultúrközi állapotokra kevésbé kihegyezett műélvezőnek gyors és felhasználóbarát tantörténet.

Extrák: Interjúk, forgatási képsorok, mozielőzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9778