KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pippa Lee négy élete

Roboz Gábor

Private Lives of Pippa Lee­ – amerikai, 2009. Írta és rendezte: Rebecca Miller. Kép: Declan Quinn. Zene: Linda Cohen. Szereplők: Robin Wright Penn (Pippa Lee), Mike Binder (Sam Shapiro), Alan Arkin (Herb Lee), Winona Ryder (Sandra Dulles), Keanu Reeves (Chris Nadeau). Gyártó: Elevation Filmworks / Grand Army / Lumina. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 93 perc.

 

Akár a serdülőkor környékén járó, akár középkorú hősök fókuszba állításával fogalmazza meg mindig más hangütésű történeteit, Rebecca Miller rendre boldogságuk elérésében akadályozott, borús élethelyzetekben veszteglő lányokról-nőkről mesél. Az érzelmi válság forrását jelentheti az egészséges szülő-gyermek viszony hiánya (lásd az Angela mániás depressziótól szenvedő édesanyját és a Jack és Rose balladája szívbeteg édesapjának közelgő halálát), vagy a párkapcsolat kudarca (a Menekülés az életbe mindhárom középkorú hősnője a megfelelő társ hiánya miatt sínylődik) – az idei Pippa Lee négy élete egyaránt merít a két krízisfaktorból.

Pippa harminc évvel idősebb férjével egy kertvárosba költözik, a hirtelen jött szabadidő azonban idill helyett az összeomlás veszélyét helyezi kilátásba számára. A gondoskodása ellenére mindig is háttérbe szorított, szerelemmentes házasságban vegetáló asszonyon fokozatosan úrrá lesznek zűrös emlékei, és a békés látszatélet mögött felsejlik fájdalmakkal terhes múltja (amelyet speed-függő anyja és drogmámoros kamaszkori sodródása határozott meg): a segítőkész magyar címben jelzett életek Miller talán legkomplexebb hősnőjét rajzolják meg nekünk.

A rendszeresen saját forgatókönyvből – és ezúttal saját regényből is – dolgozó szerzőnő ismét csak kerüli a melodrámai hangvételt, ráadásul a különböző idősíkok eleinte leleményes beemelésével (amelyek Miller korábban alig-alig érvényesített stilizáló képességét több ízben megcsillantják) az előzőeknél jóval árnyaltabbá teszi aktuális portréját. A film plakátja által ígért (ám kizárólag reklámértékkel bíró) sztárgarmadával benépesített, alkalmanként iróniától és fekete humortól sem mentesen ábrázolt élethelyzetekből kerekedő történetben a rendezőnő ezúttal meglátja a lelki béke lehetőségét – de az komoly rosszallásra adhat okot, hogy ennek esetleges eléréséhez egy ordítóan érdektelen társat tart alkalmasnak Pippa számára.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9895