|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1980/június
|
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziDerült égből szerelemSzabó Noémi
Love Happens – amerikai-kanadai, 2009. Rendezte: Brandon Camp. Írta: Brandon Camp és Mike Thompson. Kép: Eric Alan Edwards. Zene: Christopher Young. Szereplők: Jennifer Aniston (Eloise), Aaron Eckhart (Burke Ryan), Judy Greer (Marty), Martin Sheen (Burke apósa), John Carroll Lynch (Walter). Gyártó: Universal Pictures. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 109 perc.
A Derült égből szerelem egy megözvegyült férfi (Aaron Eckhart) története, aki önsegítő sikerkönyvet ír szeretteink elvesztése felett érzett fájdalmunk feldolgozásáról, miközben saját maga a legkevésbé sem tud továbblépni felesége halála után; ekkor azonban a nagybetűs szerelem a férfiakban csalódott virágáruslány iránt (Jennifer Aniston) kizökkenti mindennapjait.
Brandon Camp első saját rendezésű filmjében megpróbált a romantikus komédia jólismert fordulatait felhasználva mélységesen tanulságos történetet alkotni, aminek két szomorú következménye lett: egyrészt, a rendkívüli üzenet miatt elhanyagolta a szerelmi szál ábrázolását; másrészt kínos alapossággal rágja a néző szájába az őszintétlen, és főleg sablonos életvezetési tanácsot (az élet megy tovább). Nem elég tehát, hogy a komolykodó vígjáték minden olcsósága kiütközik a filmen, még a műfaj vállalását sem képes teljesíteni, mert nem tud életet lehelni a szereplőkbe és a helyzetekbe; a szerelmi szál körülbelül olyan érzést kelt, mintha azt néznénk, ahogyan az Aaron Eckhart kartonfigura egy Jennifer Aniston-arcú próbababával randizik a Forgatókönyvírás kezdőknek című könyv romantikus komédia fejezetében, és akkor az elnagyolt mellékszereplőkről még nem is beszéltünk (Martin Sheen lehetne kivétel a gyászoló após szerepében, de a film végére azért őt is sikerül közhelyessé tenni). A végeredmény plasztik bölcsesség fantáziátlan csomagolópapírban – meglehetősen kiábrándító darab.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 2016 átlag: 5.5 |
 |
|
|
|
