|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1980/június
|
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziKépzelt szerelmekForgács Nóra Kinga
Les amours imaginaires – kanadai, 2010. Rendezte és írta: Xavier Dolan. Kép: Stéphanie Anne Weber Biron. Szereplők: Xavier Dolan (Francis), Monia Chokri (Marie), Niels Schneider (Nicolas). Gyártó: Alliance Atlantis Vivafilm / Mifilifilms. Forgalmazó: Szuez Film. Feliratos. 95 perc.
A szemtelenül fiatal (21 éves) québeci rendező, író, producer és színészpalánta Xavier Dolan 2009-ben Megöltem anyámat című első nagyjátékfilmjével mutatkozott be a nemzetközi fesztiválporondon. A coming of age és coming out sztori között lebegő, önéletrajzinak hihető és intenzív élményt nyújtó, intellektuális kamaszmozit 2010-ben az eggyel idősebb korosztály, a fiatal felnőttek érzelmi életéről szóló Képzelt szerelmek követi.
A Képzelt szerelmek romantikus melodrámája a klasszikus szerelmi háromszög toposzát idézi, amit Dolan a nemi identitások megkeverésével szab 21. századi fazonra: Marie, a heteroszexuális lány és Francis, a homoszexuális fiú barátságát dúlja szét Nicolas feltűnése. Magnetikus vonzalom kötözi Marie-t és Francis-t is az angyali szépségű, nyitott elméjű, ám nárcisztikus és valós nemi identitást voltaképp nélkülöző Nicolas-hoz, aki beteljesülést nem ígérve épp a Marie-ban és Francisban lévő szeretetvágyat, űrt, reményt teszi láthatóvá és immáron elleplezhetetlenné. Marie és Francis érzelmeinek történetét úgy meséli el a film, mintha egyre rövidülő bejegyzéseket látnánk egy szentimentális filmnaplóban, egyre szaporodó leblendékkel elválasztva. A tagoltságot (ál)interjúk sora fokozza, ismeretlen fiatalok mesélik el a kamerának szerelmi csalódásaikat, reális kontextust adva a történetnek.
A klasszikustól eltérő keretezés, lassított felvételek, ismétlődések, intenzív hatású látványtervezés és remek zenehasználat teszik attraktívvá a Képzelt szerelmeket. A számtalan hatást magába olvasztó impresszív stílusnak, sűrű atmoszférájú jeleneteknek és az olykor kivételes erejű színészi jelenlétnek köszönhető, hogy Xavier Dolan filmje a szereplők árnyalt bemutatása nélkül egyenetlenségei ellenére is képes érzelmileg, érzékileg megérinteni nézőjét.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1065 átlag: 5.56 |
 |
|
|
|
