|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
DVDÜzenet az űrbőlGéczi Zoltán
Uchu kara no messji – japán, 1978. Rendezte: Kinji Fukasaku. Szereplők: Sonny Chiba, Vic Morrow, Etsuko Shihomi. Forgalmazó: Black Mirror. 100 perc. 1977-ben a Toei stúdió tanulmányi célzattal levetítette derék alkalmazottjainak a Csillagok háborúját, az elragadtatott színészek pedig a farsangi mulatságon a nevezett mű által inspirált kosztümöket öltöttek magukra. A vigasságon jelen volt a szilaj jakuzafilmek atyaúristene, Kinji Fukasaku, aki házimozit forgatott az eseményről, s miután ez igen jól sikerült, felkérték a japán sci-fi alapító atyái közé tartozó Shotaro Ishinomorit (Cyborg 009; Kamen Rider), hogy kanyarítson egy odaillő szkriptet, amelyhez felhasználhatják az elkészült anyagot.
A fentiekből annyi igaz, hogy az Üzenet az űrből valóban Lucas koncepciójának kézenfekvő reciklizálása, bár dramaturgiai kereteit inkább A hét szamurájtól kölcsönözték, és a korszak legnépszerűbb japán akciószínészei – Sonny Chiba (Street Fighter), Etsuko Shihomi (Sister Street Fighter) – mellé néhány amerikait is szerződtettek. Ebben a bohókás és bizarr űroperában az Egyesült Kozmokalandorok Szövetsége száll szembe a gonosz space shogun gyarmatosító űrszamuráj-hadseregével, highway patrolokat idéző, napszemüveges fekete bolygóközi rendőrjárőr kergeti a komisz vadászpilótákat, közepesen kidolgozott makettek repdesnek a lyuggatott kartonpapír-háttér előtt, akad benne táncoló robot és tökkelütött chinpira, az űrsétát a kor divatjának megfelelő diszkóviseletben hajtják végre, a „biztosan ölő sárkány lady” pedig karddal aprítja az ellent.
A korabeli trükktechnológia teljes repertoárját felvonultató űroperett egy virgonc plágiumhalmaz, ilyetén módon harminc év elteltével is roppant szórakoztató; s miután a nagymesterként tisztelt rendező követte el kultikus színészek tevőleges hozzájárulása mellett, különösképpen ajánlható az ínyencek számára.
Extrák: Semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 996 átlag: 5.4 |
|
|
|
|