KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kutyahideg

Vincze Árpád

Eight Below – amerikai, 2006. Rendezte: Frank Marshall. Szereplők: Paul Walker, Moon Bloodgood, Bruce Greenwood, Jason Biggs. Forgalmazó: InterCom. 116 perc. 

A producerként több tucat mozit jegyzõ Frank Marshall az Arachnophobia, az Életben maradtak és a Kongó után negyedik saját rendezésében is valós alapanyaghoz nyúlt. 1958-ban egy japán expedíció tagjainak szánhúzó kutyáik nélkül kellett elhagyniuk az Antarktiszt, hogy elkerüljenek egy hatalmas vihart. A megláncolt állatok a zord idõjárás és az éhség szorításában vívták élethalálharcukat, miközben gazdájuk hónapokon át hiába reménykedett a visszatérésben. Az eseményekbõl 1983-ban japán stáb forgatott történethû játékfilmet (Nankyoku monogatari avagy – nemzetközi forgalmazásban: –Antarctica.)

Marshall jelenbe áthelyezett sztorija csak kevéssé emlékeztet az eredeti eseménysorra. A drámaiság szolid – Disney-világban járunk! –, az amerikaivá lett figurák ismerõsek: egy férfi, aki mindent megtenne a kutyáiért, egy nõ, akinek alig van több dolga, mint a zárójelenetben csókot váltani a férfival, egy baráttá váló idegen és egy rajzfilmbe illõ, mókás mellékalak, aki a humor pillanataiért felelõs.

Ahogyan a számos fajtáról szóló számtalan kutyás filmben (A vadon szavától a Kutyabajnokig), az állatok most is okosak, hûségesek és kitartók, így bizonyos, hogy sokan lelkesülten és aggódva figyelik a gördülékenyen elõadott, szívszorító és hepiendbe torkolló igaztörténet-mesét. A figyelmesebbek meg konstatálhatják, hogy az ebek viselkedése idõnként gyanúsan ember-logikájú, s akit nem varázsol el a sok szép kutyatekintet, egy-két pillanatban még meg is ijedhet: a kutyák mintha megszólalni készülnének…

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10813