KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Nyugaton a helyzet változatlan

Bocsor Péter

All Quiet on the Western Front – amerikai, 1930. Rendezte: Lewis Milestone. Szereplők: Lew Ayres, Louis Wolheim, Slim Summerville. Forgalmazó: Universal. 133 perc.

Alig három évvel az első „talkie”, A dzsezzénekes (1927) után Hollywood már nem beszélő szereplőkkel, hanem a háború fülsiketítő zajával sokkolta a korabeli közönséget. Noha A nagy parádé (1925) és a Szárnyak (1927) már megmutatták a háború árnyoldalait, a lövészárok vagy a harci repülő nézőpontjából feltáruló csatatér a némafilmekben csupán a háború megpróbáltatásai ellenére boldog véget érő szerelmi történetek hátteréül szolgált. A Nyugaton a helyzet változatlan kíméletlen kritikájához hasonló háborúellenes üzenetet ekkor csak Európában fogalmaztak meg. Az ugyancsak 1930-ban készült német hangosfilm, a Georg Wilhelm Pabst által rendezett A nyugati front 1918 abban is hasonlít a Nyugaton a helyzethez, hogy mindkettőben úttörő módon sikerült a lövészárkok közötti, nagyívű és összetett mozgású kameravezetést hanggal lekövetni, valamint, hogy mindkét filmet gyorsan betiltotta a hatalomra jutó náci vezetés Németországban és több másik, a történelem megismétlésére készülő európai országban.

Az orosz emigráns, Lewis Milestone (Lev Milstein) Oscar-díjas rendezése azonban nem éri be a megújult médium által garantált hatással. Az Erich Maria Remarque regényéből készült film komplex nyitójelenetében a búcsúzó katonák zajos díszmenetének szédítően mozgalmas képeiből az ablakon át egy tanterembe húzódik vissza a kamera, ahol a tanár a hazafias kötelességről szónokol, miközben a diákok gondolatai révén bepillantást nyerünk a háborús propagandát éltető illúziókba. A büszke apa, a mutatós egyenruha, az olvadozó lányok már-már sematikus képeinek naiv optimizmusát azután a film kétórányi alapossággal igyekszik cáfolni. Ezalatt, a mára dokumentumfilm-szerűvé archiválódott felvételekkel, Milestone valójában megalkotja az I. világháború vizuális emlékezetének legismertebb emblémáit. Ilyen az amputált lábában fájdalmat érző katona keserű szembesülése; a szögesdrótot markoló, test nélküli karok látványa; vagy az utolsó mozdulatával egy pillangóért nyúló főszereplő kezéről készült felvétel.

Extrák: a Blu-rayen megjelenő film extraanyagai között Robert Osborne filmtörténész bevezetője mellett megtekinthetjük a Nyugaton a helyzet némafilm-változatát is, amelyet párhuzamos kamerával vettek fel a külföldi terjesztés céljából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11060