KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Magyar animációs sorozatok

Bata Norbert

Mikrobi – magyar, 1975. Rendezte: Mata János. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: MTVA. 124 perc.

Pityke őrmester – magyar, 1979. Rendezte: Maros Zoltán. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: MTVA. 96 perc.

A robot és a rendőr: az egyetemes tömegkultúrában oly nagy karriert befutott, mitikussá érett figurák a magyar élőszereplős filmekben jobbára csak korlátozottan vagy korlátoltan jelentek meg. Mindazonáltal a televíziós bemutatásra gyártott animációs sorozatok igyekeztek javítani a mérlegen: mindkét figura markánsan más színben jelent meg ezekben, mint az élőszereplős opuszokban.

Mondhatni, nyertes csapat állt össze újra, hogy megszülethessen a magyar (rajz)film első emblematikus robothőse: a rendező Mata János, a dramaturg Bálint Ágnes és a zeneszerző Lovas Ferenc előzőleg a Kukori és Kotkoda baromfiólbeli mikrokozmoszával arattak sikert, hogy 1974–75 között a világűr makrokozmoszába merészkedjenek a Mikrobival. A sorozat érdekes módon a rádióból érkezett, népszerű hangjáték előzte meg, melynek tizenhárom részét dolgozták rajzfilmmé, s egyúttal jelentősen visszavettek a rádiós széria tudományos-ismeretterjesztő szakszövegeiből. Megtartották viszont a sorozat szellemiségét (középpontban a lehetséges alternatív életformák iránt mutatott rokonszenvvel), s ami még fontosabb: a Mikrobit szinkronizáló, ragyogó Csákányi Lászlót, aki nélkül aligha képzelhetők el a zsémbes pesztra-robot kalandjai a gyerekcsapattal, élen a legkisebb lurkóval, Peppével. A bolygóközi utazásokhoz az alkotók, úttörő módon, a Központi Fizikai Kutató Intézet informatikai eszközeit is igénybe vették: a gyerekek űrhajója – melynek felemelkedése rendszeresen visszatérő kép – számítógép felhasználásával készült. Kevésbé előremutató, de feljegyezhető: a futurisztikus miliőt bizonyos beállításokban makettekről készült fotók adják. A Mikrobi sci-fi témáihoz és sajátos formai megoldásaihoz képest a Belügyminisztérium megrendelésére készült, 1979–80-as Pityke – Maros Zoltán ugyancsak tizenhárom epizódos szériája – minden értelemben földhözragadtnak tűnik: az űr helyett a kortárs Budapest utcái vonzzák, az intergalaktikus nagy utazások helyett a kisszerű bűnözés berkeibe enged bepillantást, s rajzai is szerényebben kidolgozottak. Igaz, őrmester főhőse – neki Kern András kölcsönzi a hangját – számítógéppel vív szellemi csatát, mielőtt hű ebe, Marcipán és gyerekpajtásai segítségével nekilódul lefülelni a bitangokat.

Extrák: Nincsenek. A két sorozat két külön kiadvány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/05 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11470