|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
MoziAugusztus OklahomábanVajda Judit
August: Osage County – amerikai, 2013. Rendezte: John Wells. Írta: Tracy Letts. Kép: Adriano Goldman. Zene: Gustavo Santaolalla. Szereplők: Meryl Streep (Violet), Julia Roberts (Barbara), Julianne Nicholson (Ivy), Ewan McGregor (Bill), Juliette Lewis (Karen). Gyártó: Jean Doumanian Productions. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 130 perc.
A Gyilkos
Joe után Tracy Letts újabb darabját adaptálták vászonra: a magyar
színházakban is játszott Augusztus
Oklahomában szintén a „család ellen nincs orvosság” témára adott variáció,
s habár elsőre posztmodernül kevert műfajú dramedynek tűnik, az előbbi
adaptációhoz hasonlóan több ponton is fekete komédiába torkollik. A saját
korábbi művön kívül azonban a dráma némely motívumaival az olyan klasszikusokra
is emlékeztet, mint a Hosszú út az
éjszakába Eugene O’Neilltől (alkoholista apa, drogfüggő anya, problémás
gyerekek) vagy Tennessee Williams Macska
a forró bádogtetőnje (családi dzsembori kipattanó titkokkal), csak eleinte
sokkal könnyedebb a hangvétel – hogy a végére szinte észrevétlenül váljon mind
komorabbá a tónus.
Annak ellenére, hogy az Augusztus Oklahomábannak az eredeti
szerző maga írta a forgatókönyvét, nem egy túlbeszélt, statikus, „lefényképezett
színház” jellegű produkció született. Az alkotók egyrészt több külső helyszín
beiktatásával törnek ki a négy fal közül (egy patinás középnyugati családi ház
a fő helyszín), másrészt olyan szép vizuális megoldásokkal vonják el a
figyelmet a szózuhatagról, mint egy három osztatú tükör elhelyezése a háttérben
vagy egy gyönyörűen fényképezett madárraj. A mű ráadásul – szövegcentrikussága
ellenére – saját magába kódolva is rejt némi dinamizmust, hiszen a játékidő
nagy részében az egyik kulcsfigura, a gyógyszerfüggő, gyógyulófélben lévő rákos
mátriárka kiszámíthatatlansága diktálja a ritmust. Abban viszont teljes
mértékben követi a film a drámaadaptációk hagyományát, hogy remekebbnél
remekebb színészi alakításokra ad lehetőséget, mellyel természetesen élnek is a
rutinos játszók. Ennek köszönhetően az ismerős és már sokszor tárgyalt témák („a
rokonság eltéphetetlen kötelék”; „a család olyan csapda, amiből nincs menekvés”)
ezúttal is megrázó erővel kavarják fel a nézőt.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 463 átlag: 5.81 |
|
|
|
|