|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
DVDMagasiskolaCzirják Pál
Magyar, 1970. Rendezte: Gaál István. Szereplők: Ivan Andonov, Bánffy György, Meszléry Judit. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 82 perc.
Egy fiatalember érkezik a
puszta közepén álló solymásztelepre. Kezdetben lenyűgözi őt a telepiek zárt
közösségét határozott kézzel vezető solymász egyénisége, elhivatottsága. Idővel
azonban mindinkább felismeri a szigorú rend taszító és embertelen arcát, de
mivel a változtatás lehetetlennek tűnik, végül elmenekül. A pár mondatban
összefoglalható cselekmény, az adott közeg szikár ábrázolása mögött felsejlik
egy további réteg is: a mindenkori diktatúrák allegóriája.
Gaál
István negyedik nagyjátékfilmje, az 1970-es Magasiskola
a rendező pályáját tekintve inkább magányos kísérletnek tekinthető; a korszak
formai törekvései között ugyanakkor találhatunk párhuzamokat. Jancsó parabolái
vagy Maár Gyula absztrakt modellt teremtő darabja, a Prés (1971) ugyanarról a politikai világrendről mondtak ítéletet,
mint a Mészöly Miklós írásából született Magasiskola.
És bár maga Gaál sem korábban, sem később nem forgat hasonló hangvételű filmet,
sajátos módon a Sodrásban (1963) után
mégis éppen ez a munkája válik legfontosabb alkotásává. Jelzi ezt a cannes-i
különdíj és az a felértékelődés, amely a film utóbbi években lezajlott
újraolvasása nyomán tapasztalható.
Ehhez
igazodik a Filmintézet, amikor filmtörténeti sorozatában a Sodrásbant követően Gaál Istvántól másodikként ennek a műnek ad
helyet. Teszi ezt azzal a szakmai gondossággal, amely a kezdetek óta jellemzi
az ötvenedik lemezéhez közelítő kezdeményezést.
Extrák:
ezúttal egy – Grunwalsky Ferenc és Pintér György által készített – korabeli
werkfilm, továbbá Gelencsér Gábor hosszabb elemzése került a játékfilm mellé.
(Mindkettő megtekinthető angol felirattal is.) Előbbi nagy érdeme, hogy a
rendezői vallomás mellett a forgatás olyan egyedi pillanatait sikerült
megörökítenie, amelyekről e felvételek nélkül aligha tudnánk képet alkotni. A
korszak filmtörténész szakértőjének gondolatai pedig segítenek a mű és a
kontextus pontosabb megértésében, az alapul szolgáló irodalmi szöveg és a
mozgóképi feldolgozás viszonyának feltérképezésében, a filmnyelvi megoldások
minél árnyaltabb dekódolásában.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 382 átlag: 5.4 |
|
|
|
|