KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Fesztivál

A kivégzés

Újrajátszott traumák

Baski Sándor

Szőcs Petra rövidfilmje méltán került be a cannes-i versenyprogramba.


Régi, megfellebbezhetetlen filmigazság, hogy a sorsfordító történelmi eseményeket alulnézetből lehet a leghitelesebben bemutatni, a választható perspektívák közül pedig messze a gyermeki a legizgalmasabb. Ezt tanúsítják a kelet-európai rendszerváltásokat feldolgozó olyan filmek is, mint a magyar Moszkva tér, a bolgár Viktoria vagy a Ceauşescu-éra végnapjairól egy kamaszlány szemszögéből tudósító román Hogyan éltem túl a világvégét. Leginkább utóbbival rokonítható a kolozsvári születésű Szőcs Petra cannes-i versenyprogramba is beválogatott rövidfilmje, A kivégzés, amely hasonlóan frappánsan, a gyermeki psziché prizmáján átszűrve vonja közös nevezőre a személyest az ismert történelmi eseményekkel. Az alaphangot a film felütése azonnal megadja: Orsi, a hófehér hajú kislány a Ceauşescu-házaspár tévében látott kivégzéséről mesél meghökkentő lelkesedéssel, majd később öccsével újra is játsszák az ikonikus jelenetsort, a maguk szórakoztatására. Miközben körülöttük atomjaira hull a rendszer, saját, biztonságos mikrovilágukat is a szétesés fenyegeti, állandóan veszekedő szüleik ugyanis válni készülnek. Életkorából adódóan Orsi a politikai változásokból épp oly keveset tud feldolgozni, mint az otthoniakból, a történelmi és a családi trauma által kiváltott félelmek és szorongások azonban elválaszthatatlanul, egymást erősítve kapcsolódnak össze a tudatában. Mindezt Szőcs nem a dialógok segítségével nyomatékosítja – még a szülők konfliktusáról is csak elejtett szavakból értesülünk –, helyette az arcokat és a képeket mesélteti. Méltatható az improvizációt ösztönző színészvezetés vagy az elbeszélés példás tömörsége is, de A kivégzés elsősorban azért érdemel figyelmet, mert annyira filmszerű, amennyire csak lehetséges.


A KIVÉGZÉS – magyar, 2014. Rendezte: Szőcs Petra. Írta: Nagy V. Gergő és Szőcs Petra. Kép: Csepeli Eszter. Zene: Szőcs Márton. Vágó: Dunai László, Szalai Dániel. Szereplők: Moldován Katalin (Orsi), Fosztó Tamás (Örsi), Dancsuly András (Tata), Dimány Áron (Apa), Péter Hilda (Anya). Gyártó: Merkelfilm / Katapultfilm. 14 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11720