|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
FesztiválA kivégzésÚjrajátszott traumákBaski Sándor
Szőcs Petra rövidfilmje méltán került be a
cannes-i versenyprogramba.
Régi, megfellebbezhetetlen filmigazság,
hogy a sorsfordító történelmi eseményeket alulnézetből lehet a leghitelesebben
bemutatni, a választható perspektívák közül pedig messze a gyermeki a
legizgalmasabb. Ezt tanúsítják a kelet-európai rendszerváltásokat feldolgozó olyan
filmek is, mint a magyar Moszkva tér,
a bolgár Viktoria vagy a
Ceauşescu-éra végnapjairól egy kamaszlány szemszögéből tudósító román Hogyan éltem túl a világvégét. Leginkább
utóbbival rokonítható a kolozsvári születésű Szőcs Petra cannes-i
versenyprogramba is beválogatott rövidfilmje, A kivégzés, amely hasonlóan frappánsan, a gyermeki psziché
prizmáján átszűrve vonja közös nevezőre a személyest az ismert történelmi
eseményekkel. Az alaphangot a film felütése azonnal megadja: Orsi, a hófehér
hajú kislány a Ceauşescu-házaspár tévében látott kivégzéséről mesél meghökkentő
lelkesedéssel, majd később öccsével újra is játsszák az ikonikus jelenetsort, a
maguk szórakoztatására. Miközben körülöttük atomjaira hull a rendszer, saját,
biztonságos mikrovilágukat is a szétesés fenyegeti, állandóan veszekedő szüleik
ugyanis válni készülnek. Életkorából adódóan Orsi a politikai változásokból épp
oly keveset tud feldolgozni, mint az otthoniakból, a történelmi és a családi
trauma által kiváltott félelmek és szorongások azonban elválaszthatatlanul,
egymást erősítve kapcsolódnak össze a tudatában. Mindezt Szőcs nem a dialógok
segítségével nyomatékosítja – még a szülők konfliktusáról is csak elejtett
szavakból értesülünk –, helyette az arcokat és a képeket mesélteti. Méltatható
az improvizációt ösztönző színészvezetés vagy az elbeszélés példás tömörsége
is, de A kivégzés elsősorban azért
érdemel figyelmet, mert annyira filmszerű, amennyire csak lehetséges.
A KIVÉGZÉS – magyar, 2014.
Rendezte: Szőcs Petra. Írta: Nagy V. Gergő és Szőcs Petra. Kép: Csepeli
Eszter. Zene: Szőcs Márton.
Vágó: Dunai László, Szalai Dániel. Szereplők: Moldován Katalin (Orsi), Fosztó Tamás (Örsi), Dancsuly András (Tata), Dimány Áron (Apa), Péter Hilda (Anya). Gyártó: Merkelfilm
/ Katapultfilm. 14 perc.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 442 átlag: 5.38 |
|
|
|
|