|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
MoziUtam az iskolábaJankovics Márton
Sur le chemin de l’école – francia, kínai-dél-afrikai, 2013. Rendezte: Pascal Plisson. Írta: Marie-Claire Javoy. Kép: Pascal Plisson és Simon Watel. Zene: Laurent Ferlet. Szereplők: Jackson Saikong, Zahira Badi, Samuel Esther, Carlito Janez. Gyártó: Winds / Ymagis. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 77 perc.
Kamaszszerelmek, életre szóló traumák, nagy
tanárélmények vagy épp az intézményes agymosás színtere. Számtalan film
taglalja, hogy mi minden történhet az iskolában a gyerekekkel, Pascal Plisson
2013-as dokumentumfilmje azonban nem tartozik ezek közé. A francia rendező a
biztonságot jelentő iskola kapujában elengedi szereplői kezét, őt inkább az
odavezető út kihívásai érdeklik.
„Gyakran elfelejtjük,
hogy mekkora lehetőség az iskola. A világ bizonyos részein a gyerekeknek akár
az életüket is kockáztatniuk kell a tudás megszerzéséért” – emlékeztet minket rögtön az
elején, majd nagy lendülettel bele is vág a fenti tétel illusztrálásába. Olyan
gyerekek útját követhetjük a stábbal együtt, akiknek minden reggel komoly
teljesítmény eljutni az iskolába. A kenyai Jackson például elefántok között kel
át a szavannán kishúgával, a marokkói Zahira négy órát gyalogol az Atlasz
hegységben, az indiai Samuel rozoga kerekesszékét testvérei ráncigálják végig a
hosszú földutakon, az argentin Carlito pedig húsz kilométert lovagol a
patagóniai pusztán, hogy odaérjen „becsöngetésre”.
Ezek a harmadik világban
átlagosnak számító gyereksorsok elemi erővel világítanak rá, hogy mi mindent
veszünk adottnak egy jóléti társadalomban, amiért a világ sok szegletében
keményen meg kell küzdeni. Ám Plisson sajnos semmit nem bíz a véletlenre, és a
néző ösztönös megrendülését érzelgős zenével és túlstilizált képi világgal üti
agyon. Eleve kockázatos, mikor egy dokumentumfilm igyekszik letagadni a kamera
jelenlétét, így a jelenetek sokszor megrendezettnek hatnak, helyenként pedig
egyenesen esztétizálják a nyomort. Mintha csak egy szépen megfotosopolt
Unicef-naptár mozgóképes adaptációja lenne a film: jó célokat tűz ki és fontos
problémákat vet fel, de csupán a bemutatott sorsok és témák felszínét karcolja
meg.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 192 átlag: 5.49 |
|
|
|
|