KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

2001: Űrodüsszeia

Szabó Adrienn

2001: A Space Odyssey – amerikai, 1968. Rendezte: Stanley Kubrick. Szereplők: Keir Dullea, Gary Lockwood, Leonard Rossiter. Forgalmazó: Warner Bros. 149 perc.

A sci-fi „keresztapjaként” számon tartott 2001: Űrodüsszeia nem csak témájával és formanyelvével jelölt ki határpontot a filmtörténetben, de a tér-idő élményét is addig nem tapasztalt dimenzióba emelte. Legfontosabb tematikai újítása az volt, hogy első ízben ábrázolta ember és intelligens gépe ambivalens viszonyát, azt a problémát, amely a műfaj későbbi darabjainak kulcsproblémája lett. Formanyelvében pedig – többek között – azzal hozott újat, hogy fő célját, a nézőnek a meditáció és a pszichedelikus élmények territóriumába utaztatását egy komplett absztrakt filmnek a cselekménybe építésével kísérelte meg, ami szabályos istenkísértést jelentett a hollywoodi iparban: a nevezetes Csillagkapu-jelenet az egyetemes filmtörténet egyik legnagyobb hatású szekvenciája lett.

A 2001: Űrodüsszeia Blu-ray-kiadásának extracsomagja audiokommentárt, fél tucat kisfilmet, egy hosszabb dokut, valamint terjedelmes interjúanyagot tartalmaz. A két főszereplő, Keir Dullea és Gary Lockwood közreműködésével készült audiokommentár nem túlságosan mély gondolatokkal teli, de érdekes kulisszatitkokat közöl, csakúgy, mint a Channel Four háromnegyed órás dokumentumfilmje, amelyből olyan kérdésekre kapunk választ, mint hogy honnan érkezett a hárommillió évet átívelő grafikai montázs ötlete (a combcsontról az űrhajóra vágás a bevezető rész végén), milyen leleménnyel oldották meg a lebegő toll felvételét (ez a jelenet még reprodukálásra is kerül) vagy kinek az ötlete volt HAL szájról olvasásának képessége. A kisfilmek közül a Kubrick vállán állva: 2001 öröksége nem különösebben izgalmas (Új-Hollywood krémje és Roger Ebert tiszteleg a „rendezők rendezője” előtt), az mindenesetre érdekes megállapítás, miszerint a 2001 volt az első sci-fi, amit komolyan vettek a nézők. Az űrutazás ábrázolásának úttörő jellegét, a technikai jóslatok érvényességét tárgyalja a 2001 próféciája című rövidfilm, míg a Mi van odaát?-ban Keir Dullea és Arthur C. Clarke az egyedül vagyunk-e az univerzumban dilemmáját feszegeti. Egy további – korabeli – doku a film készítésének technikai hátteréről szól (Mi rejtőzik a jövő mögött?). A kisfilmek közül a film látványvilágát bemutató a legizgalmasabb (2001: Trükkök és látványtervek), ebben egyrészt a vizuális effektusok élő legendája, Douglas Trumbull beavat a Csillagkapu-szekvencia készítésének rejtelmeibe, másrészt láthatunk egy kollázst a René Magritte és Chesley Bonestell világát idéző díszlettervekről. Sajnos, az extrákhoz csak angol, lengyel és kínai felirat van a korongon.

A lemez legbecsesebb „extrája”: a film meseszép, tűéles, kristálytiszta képe és az 5.1-es hang. Ha van film, mely a gyűjteménybe kívánkozik, akkor az Kubrick mesterműve. A zseni félelme, miszerint a legrémítőbb tény nem a világegyetem ellenségessége, hanem a közömbössége, a 2001-re biztosan nem érvényes tétel: a mai napig megkerülhetetlen alkotás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12237