KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Vasemberek

Everest

„Mert ott van”

Nevelős Zoltán

Érkezés Katmanduba, túra az alaptáborig, technikai eligazítás – William Nicholson (Gladiátor) és Simon Beaufoy (Gettómilliomos) forgatókönyve biztos kézzel vezeti be a nézőt a történet világába, a földünk legmagasabb csúcsára szervezett kommerciális hegymászás hőskorába, amikor néhány fiatal profi hegymászó arra alapított vállalkozást, hogy amatőröket kísérgessen fel a Mt. Everestre. Miközben a Himalája-beli tájak lélegzetelállító felvételei 3D-ben kápráztatnak, és a nagyjából egyenrangúan híres színészek által alakított tucatnyi szereplő rokonszenvessé válik pár gyorsan megrajzolt vonással, felvázolják a magashegyi színtér, az utolsó szakasz, az ún. „halálzóna” játékszabályait is.

A rendezői karrierjét izlandi művészfilmekből és amerikai bűnfilmekből felépítő Baltasar Kormákur ezúttal a természet erőivel viaskodó ember témáját folytatja a Dermesztő mélység után, amely egy hajótörött halászról szólt, aki csodával határos módon partra úszott a fagyos tengerről. A fagyhalál közeléből visszatérés motívuma megjelenik az Everestben is, amely a hegyen 1996 májusában történt eseményeket dolgozza fel.

A természeti erőkön, a hegyen és a viharon túl emberi döntések is hozzájárultak a bekövetkező tragédiákhoz, de a tanulságok leszűrése most a nézőre vár. Kormákur nem elemez, nem mutat rá az egyes szereplők felelősségére, filmje a testközelből közvetített megpróbáltatások élményével hat. Megmutatja a hatalmas hegyet, és hagyja, hogy az apró emberkék megvívják a maguk küzdelmeit a jeges sziklafalakon. A film legerősebb pillanatai közé tartozik, amikor dermesztő természetességgel ábrázolja két szereplő aláhullását is a mélybe: ott fenn ez így történik. Habár a tragédiákat kísérő könnyes jelenetek szentimentalizmusa szembemegy ezzel, a film elsősorban azoknak az embereknek az életérzéséből ad ízelítőt, akik önként és lelkesen mennek a potenciális halál közelébe.

Miért? – teszi fel a kérdést az újságíró szereplő, a hegymászó irodalomban sztárnak számító Jon Krakauer, aki Ég és jég című sikerkönyvében írta meg ezt a történetet. Miért vállalják a hegymászók a veszélyt? Az örök kérdésre persze sok válasz elhangzik – a híres „mert ott van” válasz mellett –, de végleges, mindent eldöntő magyarázattal ez a film sem szolgál. Csak megéreztet valamit abból az erőből, ami a magas hegyek világában annyi embert rabul ejt.

 

EVEREST (Everest) - amerikai, 2015. Rendezte: Baltasar Kormakúr. Írta: Simon Beaufoy és William. Nicholson. Kép: Salvatore Totino.Szereplők: Jason Clarke (Hall), Jake Gyllenhal (Fisher), Josh Brolin. (Beck), John Wawkes (Doug), Emily Watson (Helen). Gyártó: Working Titles Films / Universal Pictures.Forgalmazó: UIP - Duna Film. Szinkronizált. 150 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 26-27. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12405