|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
MoziMiénk a világVarró Attila
We Are Your Friends – amerikai, 2015. Rendezte: Max Joseph. Írta: Meaghan Oppenheimer, Max Joseph. Kép: Brett Pawlak. Zene: Matthew Simpson. Szereplők: Zac Efron (Cole), Emily ratajkowski (Sophie), Wes Bentley (James), Shiloh Fernandez (Ollie). Gyártó: Working Title Films. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 103 perc.
Az elektronikus
tánczenéhez kapcsolódó eddigi zsánerkezdemények alapvetően a „hányatott művész”-portré
kategóriában és európai színekben indultak (a Pete Tong-filmtől Kalkbrenner Berlin Callingjáig), de idén Hollywood
is beszállt a partiba, hogy a francia Eden
mintájára egy coming-of-age sztoriban
hozza össze a kortárs EDM-fesztiválok és serdülőfilmek közönségét. Piaci
szempontból remek döntés volt erős zenei anyagra és ütős látványvilágra épülő
parti-jeleneteket kombinálni egy tehetséges, álmait valóra váltó fiatal útjával,
ám – az elmúlt évek hasonló stratégiát választó Spring Breakersével ellentétben – Max Joseph debütfilmje látványvilág
terén hivalkodó, ám elkoptatott ötletparádé (rotoszkópos drogvízió-jelenete nyugodt
szívvel nevezhető a zenés látomásbetétek David Guettájának), plusz a
történetében sem mutat fel semmi szokatlan, egyéni megoldást.
Hasonlóan főhőséhez, aki
végül a (Berlin Callingból átemelt) assemblage stratégiával jut el a piaci
önmegvalósításhoz, Joseph filmje is különféle hétköznapi tárgyak
összeillesztéséből próbál életképes alkotást kerekíteni: a fejlődéstörténet ürügyén
valójában az ifjú Los Angelesi-i DJ aktuális problémáiból (szemét meló,
csóróság, elvesztett barátok) szemezget, középpontban a sztori döntő részét adó
szerelmi háromszöggel, ahol ezúttal is önreflektív Művészet-metaforaként jelenik
meg a feltörekvő tehetség és a piacbaráttá fakult sztárművész közé szorult
szépség pneumatikus alakja. Ki tudja, az átgondolatlanság hibájából vagy az
író-rendező keserű kritikája gyanánt a pozitív „Többre is képesek vagyunk”
záróüzenet mellé, a lányparazita választása végül indokolatlan marad: akárcsak
a filmről, róla sem lehet eldönteni, vajon őszinte érzelmek vezérlik vagy
csupán érdekből, jobb híján szavaz az ifjúságra.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 49 átlag: 5.53 |
|
|
|
|