|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
MoziKrampuszKovács Marcell
Krampus – amerikai,
2015. Rendezte: Michael Dougherty. Írta: Todd Casey és Michael Dougherty. Kép:
Jules O’Loughlin. Zene: Douglas Pipes. Szereplők: Emjay Anthony (Max), Adam
Scott (Tommy), Toni Collette (Sarah), David Koechner (Howard), Allison Tolman
(Linda). Gyártó: Legendary Pictures / Universal Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna
Film. Szinkronizált. 98 perc.
A karácsonyi horror
bevett műfaja az ünnepekre időzített filmkínálatnak, még ha nincs is akkora
piaca, mint a romantikus komédiáknak vagy animációs filmeknek. Többnyire
szerény költségvetésű darabok készülnek annak a nem túl népes, de biztos
közönségnek, amelyik a túlcsorduló szeretet ünnepén nagy igyekezettel keresi a
borzalmakban dagonyázó mozgóképes fantáziákat. Nemrégen volt divat a karácsonyi
témájú slasher-klasszikusok újrafeldolgozása, és a Krampusz által megidézett horror-komédia stílus is a nyolcvanas
években élte virágkorát. Chris Columbus és Joe Dante Szörnyecskékje lehetett az elsőszámú minta Michael Dougherty
életszerű környezetben játszódó, rémisztő és mókás fordulatokban egyaránt
bővelkedő karácsonyi mozijához.
A főcímjelenetben az
áruházba vicsorogva bezúduló vásárlók, az utolsó hintalóért ökölre menő apukák
és a közönyös ál-Mikulás ölében hisztérikusan zokogó gyerekek tökéletesen
közvetítik a karácsony sötét oldalának hangulatát. A nyitány sokat ígérő, ezt a
tempót és intenzitást azonban nem sikerül tartani. Pedig a színészek jók, nincs
bohóckodás, a karácsonyt csak nyugtatókkal elviselő, a gyűlölt rokonokra
kényszeredetten mosolygó családot közeli ismerősünknek érezzük. A közép-európai
folklórból kölcsönzött szörny is hatásos. A mikulás-mesékben a csodában
megingathatatlanul hívő hős jutalmat kap, a Krampusz
a hitüket elvesztők megbüntetéséről szól. A szarvas-patás címszereplő kegyetlen
pribékjeivel, a szögbelövővel támadó mézeskalács-manókkal és a kannibál
porcelánbabákkal terrorizálja a békésen karácsonyozó kertvárosi lakosokat. A
forgatókönyvíróként (Superman visszatér)
és rendezőként (Adsz vagy kapsz) sem
kezdő Dougherty jópofa, szerethető filmet készített. Ahhoz viszont, hogy az új Szörnyecskékként üdvözölhessük, erősebb
sztori, egy-két ráadás fordulat mindenképp kellett volna.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 34 átlag: 4.79 |
|
|
|
|