|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégEgy meg egy az háromTamás Amaryllis
Szemet szemért, fogat fogért, vírust vírusért! – a biztonsági informatikai piac szent háborújának törvénye. Csak a kulcsszavak újak: kódgenerátor, rendszer-specifikáció, negyedik generációs nyelv... – legtöbben megálltunk a bitnél, arról is csak homályosan sejtjük, mit takar.
Mielőtt magával ragadna a szoftver-technológiák és fejlesztési módszerek örvénye – meg kell nyugtassuk a film leendő nézőit –, a számítástechnika berkeiben játszódó fergeteges komédiát a rendező Georges Lautner egy szerelmi háromszögtörténet köré kerekítette. Az informatikai ipar jeles szakértőjeként figurázza ki az érzelmek fagyhaláláig vezető, kalmárszellemű versengést. Tanmeséül blickfangos, rafinált sztorit eszelt ki. Az operációs rendszerek és riadókészültségben élő alkalmazóik világának azt a drámai pillanatát ábrázolja, amikor egy vírusparazita bejuttatása a rendszerbe egyszersmind utat nyit a természetes jogérzék járványszerű megsemmisülésének.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1496 átlag: 5.46 |
|
|
|
|