|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
DVDKémvadászok: A szolgálat kötelezTosoki Gyula
Spooks: The Greater Good – brit, 2015. Rendezte: Szereplők: Peter
Firth, Kit Harington, Jennifer Ehle. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 104
perc.
A XXI. század nagy sorozatboomjának elindításában élszerepet
játszó, tíz évadot megélt, brit Kémvadászok (Spooks) az amerikai 24-gyel
együtt frappánsan bizonyították a klasszikus thrillerműfaj, illetve a kortárs
akcióthrillerek alapelemeinek televíziós szériákba adaptálhatóságát, témáikkal
pedig irányt mutattak és inspirációt adtak a későbbi nyugati (európai és
amerikai) tévés thrillerfolyamoknak, a The Americanstől a Homelandig.
A Kémvadászok-sorozat
alapján forgatott mozifilm azonban elmarad a várakozásoktól, már amennyiben
bárki is várt tőle valamit, hiszen tudvalevő, hogy tévészéria alapján
kockázatos játékfilmet készíteni. Az alkotók azt az akadályt ugyan sikerrel
vették, hogy a tévés produkciót nem ismerő nézőket ne idegenítsék el, tehát
összességében a szűz szem számára is követhető történetet faragtak, a
sorozatdramaturgiának az adaptálását azonban már kevésbé tudták megoldani. A
középpontban arab terroristák merényletei, és a brit titkosszolgálat, az MI5
felsővezetésében őket segítő beépített ember leleplezésére indított akció áll, a
zsinórban jövő fordulatok azonban bicebócán motiváltak: túl sok meglepetést
próbáltak az alkotók a filmbe zsúfolni, miközben azok dramaturgiai hátterét nem
teremtették meg. Ráadásul a színészvezetés sem olajozott. A sorozatban is, itt
is a kulcsszereplőt – az MI5 terroristaelhárító részlegének vezetőjét – adó
Peter Firth nem tudja reprodukálni azt a karizmát, amit a rajongói megszoktak,
de ennél is zavaróbb a Firth-nél jelentősebb szerepet kapó, a Trónok harcában Havas Johnt formáló Kit
Harington jelenléte, aki komoly hitelességi deficittel küszködik, és akit néha
mintha az alkotók sem vennének komolyan (például amikor az egyik titkos
találkozón csinos kontyot applikálnak a fejére). Egészben a filmnek éppen azon
elemei a leggyengébbek, amiken áll vagy bukik a jó akcióthriller. A történet-
és színészvezetés gikszerei mellett ugyanis a pofozkodások koreográfiája sem az
igazi, néha olybá tűnik, mintha egy érett Ötvös Csöpi-filmet néznénk.
Extrák: Nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 11 átlag: 6 |
|
|
|
|