KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Victor Frankenstein

Szoboszlay Pál

Victor Frankenstein – amerikai, 2015. Rendezte: Paul McGuigan. Szereplők: Daniel Radcliffe, James McAvoy. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 105 perc.

 

A filmtörténet során már számtalanszor feldolgozott Frankenstein-történetet ezúttal Paul McGuigan, a Gengszterek gengsztere és az Alvilági játékok című remek játékfilmek, valamint a Sherlock-sorozat legjobban sikerült darabjainak a rendezője vitte vászonra, felemás eredménnyel. A parafrázis az ambiciózus orvostanhallgató, Victor Frankenstein történetét meséli el, méghozzá a púpos cirkuszi bohócból orvosi asszisztenssé előlépő Igor szemszögéből, aki mondhatni maga is Victor teremtménye. A film középpontjában kettejük különös viszonya és a jól ismert „életre keltés”-motívum áll. Ehhez kapcsolódik a hősök ellen folytatott nyomozás, Victor hallgatótársának konspirációja, és Igor szerelmi szála, míg az obligát szörnynek alig tíz perc jut a játékidőből. Cserébe kapunk másfél életre keltési kísérletet, melynek első sikeres kreatúrája egy csimpánzszerű lény. Összességében a film monstrumai destruktív, értelem nélküli zombikként viselkednek, ezzel nyomatékosítva azt az üzenetet, hogy bár életet lehet teremteni, a szellemet nem tudja a tudomány rekreálni.

Végső soron bármennyire is érdekes próbálkozás alternatív szemszögből elmesélni a jól ismert történetet, a film nem tesz hozzá az eredeti sztorihoz annyit, hogy a számottevő Frankenstein-adaptációk közé sorolhassuk. A formája sem különleges, vizuális stílusa és viktoriánus steampunk cselekményvilága leginkább Guy Ritchie Sherlock Holmesát idézi. A Victor Frankenstein így végül nem lesz több jól kivitelezett látványfilmnél, mely a kortárs képregényfilmekkel aligha tudja felvenni a versenyt, így pedig hiába rejti befejezése a folytatás lehetőségét, kétséges, hogy ez egyhamar megvalósulna.

Extrák: Werkfilm, látványtervek, forgatási fotók és kulisszák mögötti felvételek képgalériája, továbbá az eredeti előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12765