|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
MoziMérges BuddhaBaski Sándor
Der
zornige Buddha – német, 2016. Rendezte: Stefan Ludwig. Írta és kép: Thomas
Beckman és Stefan Ludwig. Zene: Martina Eisenreich. Gyártó: Metafilm / Tellux
Film. Forgalmazó: magyarhangya. 98 perc.
Általában
nem a jól működő, önkritikára és önvizsgálatra hajlandó országokkal fordul elő,
hogy legégetőbb társadalmi problémáik iránt a külföldi dokumentumfilmesek
nagyobb érdeklődést tanúsítanak, mint a hazaiak. Ha mint jelenség nem is túl biztató,
hogy a holland gyártású Érpatak Modell
után most egy német rendezőnek kellett osztrák és német pénzből a Sajókazán
működő Dr. Ámbédkar Gimnázium történetét elmesélnie, a külső perspektíva
számunkra kétségkívül hasznos és tanulságos is lehet.
Stefan
Ludwig rendezőt nem befolyásolták a magyar közéleti csatározások, a politikai
korrektség elvárása sem kötötte gúzsba, viszont – az előítéletekre és a
félelmekre apelláló bulvár kameráival szemben – nem csak a gettó széléig
merészkedett el. Több mint három éven át forgatott a sajókazai romatelepen és a
település buddhista iskolájában, folyamatosan nyomon követve 3-4 tanuló sorsát,
illetve az intézmény egyik alapítójának és tanárának, Orsós Jánosnak a
mindennapjait. Sikerült elérnie, hogy a szereplők megnyíljanak neki – kívülálló
volta ebben is segítségére lehetett –, de az elkapott életképek, a hiányos
fogsorok, a nyomor díszletei legalább ennyire beszédesek.
Ludwig
természetesen szimpatizál az indiai minta alapján megvalósított, a kitörés
lehetőségét hangsúlyozó oktatási modellel, de van annyira elfogulatlan
szemlélő, hogy a projekt buktatóit is bemutassa. A valódi főszereplő, Orsós
János maga sem biztos benne, hogy jó úton járnak, kétségeinek hangot is ad, és
bár a kissé kimódolt indiai epilógusban visszanyeri a munkájába vetett hitét,
aligha lehet olyan benyomásunk, hogy propagandafilmet néznénk. A hurráoptimista
hangvétel nem is állna jól egy olyan filmnek, amelyben a főszereplők egy része
feladja az álmait, a másik fele pedig csak óvatos részsikereket könyvelhet el.
Legalább kétszáz évre van szükség, hogy valódi változások történjenek, mondja
Orsós egy ponton, és a Mérges Buddhát
nézve nehéz lenne vitába szállni vele.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 4 átlag: 3.75 |
|
|
|
|