KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Magas ősz férfi társat keres

Varró Attila

Un profil peur deux – francia-belga, 2017. Rendezte: Stéphane Robelin. Írta: Stéphane Robelin. Kép: Priscila Guedes. Zene: Vladimir Cosma. Szereplők: Pierre Richard (Pierre),Yaniss Lespert (Alex), Fanny Valette (Fanny), Stéphanie Crayencour (Juliette). Gyártó: La Belle Company, Orange Studio. Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Idestova bő fél évszázados filmkomikusi pályafutása alkonyán Pierre Richard magas szőke férfija nem csak megőszült, de egyre szívesebben és nagyobb sikerrel jár a dramedy felemás cipőjében. A 2011-es Együtt élhetnénk időskori társbérletről szóló all-star geronto-komédiájában például a kortárs francia tömegfilm egyik legszívszorítóbb fináléjával ajándékozta meg közönségét, hála az imádott feleség halála és az Alzheimer-kór három-zsebkendős kombinációjának. A Magas ősz férfi társat keres esetében nem csak a sztár és az általa alakított zsémbes-magányos özvegyember figurája, de az író-rendező (Stéphane Robelin) és a műfajpárosítás is egyezik az öt évvel korábbi előddel, bár ezúttal pikánsabb és korszerűbb alaptörténet keretében: miután az idős Pierre egy társkeresőoldalon ifjú internet-tanára, Alex álcájában összejön a gyönyörű Fanny-val, dugipénzéből felbéreli a tesze-tosza fiút, hogy menjen el az első randira helyette – mit sem sejtve arról, hogy pont saját unokájának pasiját szemelte ki szerelmi avatárjának.

A Robelin-Richard duó – akárcsak a filmbeli furcsa pár – elég nehezen találja meg a közös utat: mire eljutnak az alaphelyzetből fakadó félreértéses-szerepcserés helyzetkomikum kitaposott ösvényére, már bőven túlhaladtak azon a ponton, ahol a nézőnek még nevetni van kedve a bánatos amorózóból kétségbeesett voyeurré váló idős férfi reménytelen románcán (nagyrészt épp Richard csendesen meggyőző alakításának köszönhetően). Robelin ezúttal is elhelyez a végjátékban egy szép, könnyfakasztó jelentet, cyber-Cyrano sztorija mégis a vígjátékban próbálja közös nevezőre hozni 60-pluszos és 30-mínuszos célközönségét, inkább Alex korcsoportjának kedvezve – Roxane-ja szívesebben lesz hősnő egy mai Tinder-mesében, mint egy múlt századi öregfiú nosztalgiafilm-szalagjain.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13252