|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
MoziMagas ősz férfi társat keresVarró Attila
Un profil peur deux – francia-belga,
2017. Rendezte: Stéphane Robelin.
Írta: Stéphane Robelin.
Kép: Priscila Guedes.
Zene: Vladimir Cosma. Szereplők: Pierre Richard (Pierre),Yaniss Lespert (Alex), Fanny Valette (Fanny), Stéphanie Crayencour (Juliette). Gyártó: La Belle
Company, Orange Studio. Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 100 perc.
Idestova bő fél
évszázados filmkomikusi pályafutása alkonyán Pierre Richard magas szőke férfija
nem csak megőszült, de egyre szívesebben és nagyobb sikerrel jár a dramedy felemás cipőjében. A 2011-es Együtt élhetnénk időskori társbérletről
szóló all-star geronto-komédiájában
például a kortárs francia tömegfilm egyik legszívszorítóbb fináléjával
ajándékozta meg közönségét, hála az imádott feleség halála és az Alzheimer-kór
három-zsebkendős kombinációjának. A Magas
ősz férfi társat keres esetében nem csak a sztár és az általa alakított
zsémbes-magányos özvegyember figurája, de az író-rendező (Stéphane Robelin) és
a műfajpárosítás is egyezik az öt évvel korábbi előddel, bár ezúttal pikánsabb
és korszerűbb alaptörténet keretében: miután az idős Pierre egy társkeresőoldalon
ifjú internet-tanára, Alex álcájában összejön a gyönyörű Fanny-val,
dugipénzéből felbéreli a tesze-tosza fiút, hogy menjen el az első randira
helyette – mit sem sejtve arról, hogy pont saját unokájának pasiját szemelte ki
szerelmi avatárjának.
A Robelin-Richard duó –
akárcsak a filmbeli furcsa pár – elég nehezen találja meg a közös utat: mire
eljutnak az alaphelyzetből fakadó félreértéses-szerepcserés helyzetkomikum
kitaposott ösvényére, már bőven túlhaladtak azon a ponton, ahol a nézőnek még
nevetni van kedve a bánatos amorózóból kétségbeesett voyeurré váló idős férfi
reménytelen románcán (nagyrészt épp Richard csendesen meggyőző alakításának
köszönhetően). Robelin ezúttal is elhelyez a végjátékban egy szép,
könnyfakasztó jelentet, cyber-Cyrano sztorija mégis a vígjátékban próbálja
közös nevezőre hozni 60-pluszos és 30-mínuszos célközönségét, inkább Alex
korcsoportjának kedvezve – Roxane-ja szívesebben lesz hősnő egy mai
Tinder-mesében, mint egy múlt századi öregfiú nosztalgiafilm-szalagjain.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2 átlag: 7 |
|
|
|
|