KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Régóta dédelgetett Nagy Sándor-filmtervét Martin Scorsese valószínűleg csupán producerként fogja megvalósítani: a rendezői székbe végül a két lehetséges jelölt, Ridley Scott és Baz Luhrman közül az utóbbi került. A két éve folyamatosan elhalasztott forgatás következtében csupán 2005-ben bemutatásra kerülő történelmi eposz így majdnem bizonyosan a második helyre szorul Oliver Stone Alexander-produkciójával szemben (Colin Farrell főszereplésével), miközben Mel Gibson már forgatja az HBO csatorna által megrendelt minisorozatát (Fire from Heaven), sőt a mexikói Alfonso Arau is hozzálátott egy alacsony költségvetésű mozifilmhez a nagy hadvezérről.

 

*

 

Brian de Palma rendezi az évek óta tervezett filmváltozatot a Fekete dáliából, James Ellroy (Szigorúan bizalmas, Rekviem egy nyomozóért), korunk első számú bűnügyi írójának egyik legjobb regényéből. A 40-es évek Hollywoodjának legrejtélyesebb gyilkossági ügyét feldolgozó történet a rendező szerint: „a Gonosz érintése és a Sierra Madre kincse randevúja valahol a Kínai negyedben.”

 

*

 

Halloween éjszakájára eső amerikai premierje után januártól indul európai útjára Mathieu Kassovitz hollywoodi bemutatkozása, a Dark Castle stúdió számára forgatott Gothika. Az elmegyógyintézetben játszódó csavaros pszicho-horror hősnője egy amnéziás doktornő (Halle Berry), aki saját kollégái előtt próbálja bebizonyítani épelméjűségét és ártatlanságát egy véres gyilkosságsorozatban, miközben a valódi tettes rá vadászik. Jan Kounen, a Dobermannal bemutatkozott másik francia ígéret ugyancsak Hollywoodban forgat, kedvenc kultusz-képregénye, a Blueberry bizarr westerntörténetét, Vincent Cassellel a főszerepben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/02 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1761