KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kertben

Bori Erzsébet

Miután Juraj Jakubiąko, a szlovák rendező a szabad világot választotta, és Prágába költözött, úgy látszott, hogy a szlovák filmgyártás lehúzhatja a rolót. De most megjött Pozsonyból a cáfolat, Martin ©ulik jegyzi. A fiatal rendezőről nemcsak az derült ki, hogy a prágai Famun tanulta a szakmát, hanem az is, hogy A kertben már a harmadik munkája, és ő nyerte el 1992-ben az év legjobb filmjéért járó díjat. Több jel is utal tehát arra, hogy Szlovákiában filmgyártás folyik.

A kertben kellemes meglepetés, ©ulík dicséretes arányérzékkel találta meg az egyensúlyt nagyralátó elképzelések és korlátozott lehetőségek között: Látszik ugyan, hogy a film kis pénzből készült, de ez a látvány nem bántja a szemet.

A hős harmincéves értelmiségi fiatalember, aki sereg gondja elől – lakáshiány, nőügyek, generációs konfliktusok az apjával – kénytelen egy időre meghúzódni a nagypapától örökölt falusi házban. A pár napra tervezett utazás hónapokra nyúlik, időnként különös látogatók érkeznek, mint például egy Rousseau vagy egy Wittgenstein nevű idősebb úr, vége lesz a nyárnak, eltelik az ősz, és ennyi idő nagyobb gondokat is megoldott már, mint amilyenekkel hősünk küszködik.

A rendező le sem tagadhatná csehes iskolázottságát, bár többet tanult Menzel kései fanyar idilljeitől, mint az új hullám radikálisabb, groteszk változatától. Ennél meglepőbb Jan ©vankmajer nyilvánvaló hatása, amely nemcsak olyan részletekben mutatkozik meg, mint a kert bosszúja a városi betolakodóval szemben, hanem végig tettenérhető. A kertben mintha csak a Faust-lecke szolidabb falusi változata lenne boszorkányos motívumaival, egy régi kézirat megtalálásától a hősnő levitációs gyakorlatán át a kincskeresésig. Miheztartás végett eláruljuk, hogy a kincs ez esetben sem más, mint a nagypapa elásott és a fél évszázad alatt varázsitallá érett sligovicája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=342