KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

New Jack City

Hegyi Gyula

 

Az amerikai „fekete filmek” új hulláma a gettóélet nyers és kegyetlen valóságát közvetíti nézőinek – a lehető legkevesebb hollywoodi cukormázzal. A filmkészítés persze mindig pénzbe kerül, és minél több pénzbe, annál valószínűbb, hogy a szinte dokumentarista nyerseséget jellegzetes álomgyári megoldások enyhítik. A New Jack City– e műfaj jellegzetes darabja – például őszintébb, mint egy átlagos „fehér” játékfilm, de már kommerszebb, mint a New York-i fekete gettóban játszódó amatőr és low-budget produkciók. Rendezője, Mario van Peebles dicséretes leleménnyel helyez a bűnügyi történetbe jellegzetesen dokumentarista ízű betéteket, melyekben a fekete gettó lakói mintegy a sztoritól függetlenül beszélnek sorsukról – elsősorban a kábítószerről, a „crack”-ről, amelynek utcai terjesztői és leggyakoribb áldozatai egyaránt feketék. A nagy leszámolások krimijét utcai pillanatképek szakítják meg, fekete srácok ülnek a lerobbant bérházak lépcsőin: néhány év, és a jövő gyilkosai és áldozatai egyaránt belőlük kerülnek majd ki. Némi agitatív szándék sem hiányzik a kábítószer-kereskedők ellen szerveződő utcai közösségek bemutatásából és a „városi folklór” képsoraiból.

Ezzel együtt a New Jack City krimi is, fekete zsaruk és fekete gengszeterek élethalálharcának látványos és érzelmes története. Tűz és tűzharc: égnek a gettó házai és ropog a gépfegyver, érzéki orgiákon mulat a fekete gengszter-elit, érzelmesen búcsúzik egymástól fekete gyilkos és fekete áldozata, és a fekete nyomozók végre letartóztatják a fekete főbűnöst, hogy ügyében fekete ügyésznő kérjen súlyos büntetést. Ezzel persze még nincs vége a filmnek, meglepetés következik... A New Jack City a fekete gettó és a hollywoodi álomgyár nagy mérkőzésének is felfogható: és az eredményt leginkább döntetlennek mondhatjuk. Érzékelünk valamit a gettó valóságából, de Hollywood mindenhatóságából is.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4183