KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szerelem hálójában

Lémy Benkő Attila

 

A Fox-család csúnya, nagy és arctalan könyvhálózata terjeszkedik, el akarja nyelni a környék 42 éve bejáratott kedves gyerekkönyvesboltját. A plázák világából úgy látszik Amerikában sem mindenkinek a színes léggömbös, flitteres ’hepi’ bevásárlás marad vissza esszenciaként, habár a film hangulatavétele könnyed, vígjátékszerű.

Joe Fox az Interneten egyre bensőségesebb viszonyba kerül egy hölggyel (kukacos címe ’Shopgirl’), az email-jelenség mindinkább vonzóbbá válik a számára s viszont. Semmi konkrét adattal nem rendelkeznek egymásról, fogalmuk sincs, hogyan nézhet ki a másik, csak mi, nézők tudjuk, hogy ’Shopgirl’ nem más, mint a fenyegetett kis könyvesbolt tulajdonosnője, Kathleen. Izgatottan tekintünk első személyes találkozásuk elé, ám a harmadik negyedben a film sajnos taktikát vált. S ettől a ponttól néhányan talán végképp „igazságtalannak” fogják tartani Kathleen és Joe Fox erőviszonyait. Az óvatos Fox ugyanis megtudja, kivel is levelezik valójában. Először kétségbeesik, majd megkezdi a kis boltocska bekebelezésével párhuzamos ellenakcióját.

Annak ellenére, hogy a két embert a számítástechnika vívmányai vezetik el egymáshoz, a régi dolgok nem veszítenek erejükből. Az öreg Fox szívesen emlékezik arra az időre, amikor még bélyeget kellett a levélre ragasztani, Joe rajong A keresztapáért, Kathleen pedig a Büszkeség és balítéletért. Ezért is figyelemre méltó, hogy a sztori alapja egy 1940-es László Miklós-film, melynek címe azonos Kathleen könyvesboltjának nevével: Shop Around The Corner.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4440