KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

César Budapesten

N. N.

Budapesten a Fő utcában megnyílt az új Francia Intézet. A César-díjas francia filmek fesztiválján egy tucat, eddig Magyarországon nem vetített alkotást mutattak be: Louis Malle: Milou májusban, Maurice Pialat: Van Gogh, Claude Chabrol: Madame Bovary, Miloš Forman: Valmont, Alain Corneau: Indiai álom, A világ minden reggele, Bertrand Tavernier: Az élet és semmi más, Gerard Jugnot: Rendkívüli korszak, Bruno Nuyten: Camille Claudel, Christian Vincent: A diszkrét lány, Laurent Haynemann: Az öreg hölgy, aki tengerben mászkált, Yves Robert: Apám dicsősége, Anyám kastélya, J-P. Jeunet – M. Caro: Delicatessen, Jaco van Dormael: Totò, a hős, Leos Carax: A Pont Neuf szerelmesei (ez utóbbi minden idők legdrágább francia filmje).

A változatos program rendkívüli filmeseménnyel kezdődött: levetítették a Mahabharátát, Peter Brook ötórás filmjét. Az indiai eposzt Jean-Claude Carrière írta színpadra. 1985-ben Avignonban mutatták be, majd az előadás alapján született a film. A bemutatóra megérkezett Peter Brook és Jean-Claude Carrière is.

A Filmvilág következő számában Buñuel, Godard, Wajda, Osima, Forman, Ferreri forgatókönyvírója, Carrière beszél a rendezőkről és a közös munkáról, arról például, hogyan született A burzsoázia diszkrét bája vagy a Mentse aki tudja (az életét) egy-egy jelenete, meg arról, mit jelent Síva négy karja a Mahabharátában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/07 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=503