|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1980/június
|
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
 |
|
 |
|
|
|
|
KrónikaJugoszláv filmhétN. N.
Jugoszláv filmhét színhelye volt június 25. és július 1. között a budapesti Táncsics mozi. A program jelzései szerint a mai jugoszláv rendezők többnyire múltbeli történetekhez folyamodnak, hogy a jelen kérdéseit pontosabban tehessék fel. A bemutatott alkotások közül négy foglalkozik a második világháború utáni fél évtizeddel – ma ez a XX. századi jugoszláv történelem legvitatottabb időszaka. Nikola Stojanović Az aranyalma című művében igen hangsúlyosok a háborús előzmények is, sőt, Lordan Zafranović filmdrámája, az Esti harangok a húszas évek derekától követi hőse útját 1949-ig, az első, megnyomorítóan hidegháborús évig. Ezt a történelmi pillanatot Stole Popov filmje, A boldog 49-es év elemzi. (Az 1950-ben született Popovot e műve alapján is méltán tartják – a fiatalabb Kusturica mellett – a jugoszláv film nagy ígéretének.) Karpo Godina Vörös boogie-jának hősei fiatal, zenebolond rádiósok, akik az első ötéves terv idején a dolgozók munkakedvét próbálják növelni a maguk módján.
A filmhét programjában három parabolisztikus jellegű alkotás is szerepelt. A koszovói Isa Qosja filmjének címszereplője, Proka, az elmaradott Vidék fojtóan provinciális viszonyai közt éppen azáltal válik megbélyegzett emberré, hogy verejtékes munkájával akar magának jobb életet teremteni. A Goluzsa úr halálának (rendező: Zivko Nikolić) címszereplője magányos pénztáros, aki először utazik a tengerhez; őt az örömök utáni sóvárgás teszi áldozattá. Útközben egy kisvárosba keveredik, amelynek emberi beltenyészetében komor végű „pünkösdi királyság” vár rá. Nikola Popović Az élet szép című filmjének szereplői egy elővárosi vasút utasai, akik kényszerűségből együtt töltik a napot az út menti vendéglőben, s furcsa helyzetükben megmutatják agymásnak igazi arcukat – a maguk számára is váratlanul.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1155 átlag: 5.48 |
 |
|
|
|
