|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
KrónikaFrancia filmhétN. N.
A budapesti Francia Intézet és a Budapest Film filmforgalmazó vállalat közös rendezésében 1989. június 8. és 14. között francia filmhét volt a Kossuth moziban a francia forradalom 200. évfordulója tiszteletére. A nagyteremben a franciák által előzetesen megküldött, mintegy nyolcvan alkotást tartalmazó ajánló jegyzékből kiválasztott hat filmet játszották (Andrzej Wajda Danton, Ernst Lubitsch Madame Du Barry, Richard Pottier Carolina, kedves, Bruckberger páter és Philippe Agostini Karmeliták párbeszéde, Jean-Paul Rappeneau Egy válás viszontagságai, és Ettore Scola A postakocsi című művét), míg a kisteremben francia nyelvű vetítéseket tartottak (sajnos, csak itt volt látható Ariane Mnouchkine néhány éve nagy sikerrel játszott remekműve, az 1789 is). Az összeállítás tudatosan a forradalom hatásának komplexitását, magánéleti vonatkozásait, olykor egyenesen árnyoldalait helyezte előtérbe, ezáltal aktuális tanulságok végiggondolására késztetve a nézőket. Érdekes jelenség, hogy míg Franciaországban (és Nyugat-Európában) a nagy történelmi eseményeket ábrázoló filmek a magaskultúrából lassan kiszorulnak a tömegkultúrába, a kelet-európai szellemi önvizsgálatnak változatlanul fontos elemét alkotják.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1137 átlag: 5.6 |
|
|
|
|