KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Még egyszer a „kicsi, mérges öregúrról”

Veress József

 

Mármint Lindsay Andersonról, a III. Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Filmglóbusz ‘83 vendégéről, aki kipanaszkodta magát Wisinger Istvánnak (lásd a Filmvilág 1983/6. számát). Azért szórta dörgedelmeit meghívóira, mert azok, mondja a világhírű rendező, két napra teljesen magára hagyták. Ennek következtében – szól tovább a panasz – neki magának kellett feltárcsáznia a Times kritikusát, hogy néhány budapesti szakember címét, valamint telefonszámát megtudja. Anderson „életében még ilyen rosszul nem érezte magát vendégként”.

Egészítsük ki néhány adalékkal a mester információit.

A „free cinema” egykori vezéregyéniségével a repülőtéren ismertettük magyarországi programját. Korábbi kérésének megfelelően szombatra és vasárnapra nem terveztünk semmiféle elfoglaltságot, Lindsay Anderson azonban az ausztrál filmhét megnyitója utáni fogadáson gyorsan „váltott”: a szakma nagyjainak másnapi összetrombitálását kérte. Óhaja teljesíthetetlennek bizonyult, s még vasárnapra sem lehetett a kollégákat szervezetten előteremteni. A Ha... rendezőjét többen így is vendégül látták, ami őt a legcsekélyebb mértékben sem zavarta elmarasztaló nyilatkozatai közzétételében. Lehet, sőt bizonyos, hogy szervezhettük volna rugalmasabban és eredményesebben Anderson „műsorát”, de az az igazság: az ő személyes „műsorára” nem számítottunk. Tény viszont, hogy az illusztris vendég kívánságai maradéktalanul kielégíttettek. Összehozták az elérhető művészekkel, járt a főiskolán, találkozott a kritikusokkal és a közönséggel, megfordult a Tavaszi Fesztivál különböző előadásain.

Mindent összevetve: nem szolgáltunk rá a művész ádáz haragjára.

 

Veress József

a MOKÉP igazgatóhelyettese


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6878