|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA kapitány kalandjaiHollós László
Gennagyij Vasziljev alkotása iskolásokat okító mese elgépiesedő, reklám uralta világunkról, a gonosz és pénzsóvár tőkés társaságokról.
A kezdő képsorok ifjúsági kalandfilmet ígérnek. Kedves, szeplős kisfiú ábrándozik az iskolában az első tanítási napon dolgozatírás helyett. Képzeletben már hajóra is szállt, hogy a híres-neves Vrungel kapitánnyal, a gyógyszerészből (!) átvedlett tengeri medvével megfejtsék a Bermuda-háromszög titkát. Vitorlásuk, fittyet hányva a mesék legalapvetőbb szabályaira, hol darabokra hullik, hol a semmiből újra épül. A kalandok sora gyakran megtörik, a nótás kedvű kapitány tízpercenként dalra fakad. Az eminens fiúcska bájos padtársának küldött távirataiban soha nem mulasztja el üdvözölni szeretett tanárait. Még néhány utalás a környezet- és természetvédelem fontosságára, s a szivarozó, mindenre elszánt, ám kissé bárgyú gonosztevők megbűnhődnek. Aztán csöngetnek. Az álomkép szertefoszlik, s marad a rideg valóság. Az iskolai dolgozat nem készül el, hősünket lehülyézi bájos padtársa, és természetesen a Bermuda-háromszög rejtélyére sem derül fény.
A kapitány kalandjai könnyed és szokványos gyerektörténetnek indul, ám helyenként alig leplezett propaganda ízű film lesz belőle. Szinte látni a rendező felemelt ujját, amint korunk veszélyeire figyelmezteti a még romlatlan fiatal nézőket.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1081 átlag: 5.61 |
|
|
|
|